A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

DANKÓ Imre: A múzeumbarátok köreinek jelentősége a százéves miskolci múzeum életében

mozgalom és a múzeumok közti kapcsolatokat tekintette át. Minthogy mind a múzeumok, mind pedig a múzeumbaráti körök tevékenységében meghatározó szerep jutott az egyéniségeknek, arról is kell szólnunk, hogy Szabadfalvi József megyei múzeumigazgatóvá történt kinevezése nagy lendülettel újat, a nyugodt és céltudatos fejlődés biztosítását hozta a miskolci múzeum (és mint megyei múzeumigazgató) a megye múzeumainak életébe. De a Múzeumbaráti Körébe is, ami különösen megmutatkozott a vele jött, vagy a később idekerült tanítványaiból verbuválódott fiatal muzeológusok tevékenységében, a Múzeumbaráti Körhöz való alkotó viszonyulásukban {Veres László, Viga Gyula). Szabadfalvi József igazgatóságával erősödtek fel igazán és izmosodtak meg azok a kapcsolatok, amelyek a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemhez, illetve a muzeológia mellett a múzeumbaráti kapcsolatok vonatkozásában a Néprajzi Tanszékhez kötötték a miskolci, illetőleg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumügyet. Ezekbe a kapcsolatokba helyezetten kell megemlékeznünk arról a nagyszabású múzeumbaráti tevékenységről is, amelyet Ujváry Zoltán debreceni egyetemi tanár fejtett ki tanítványaibarátai révén a megye szinte minden múzeumára, múzeumbaráti tevékenységére." Két konkrét területre hívjuk fel ezúttal a figyelmet. Az egyik a több mint tíz éve megindított Gömör-kutatás,

34 ami számtalan szállal kötődött és kötődik még ma is nemcsak a miskolci múzeumhoz, hanem a megye valamennyi múzeumához. A másik pedig Ujváry Zoltán patriotizmusának köszönhetően a putnoki Gömöri Múzeum, majd később a putnoki Holló László Galéria létrehozása. Ha végigtekintünk az elmondottakon és jellemezni akarjuk a miskolci vagy megyebeli, most már neveikben is múzeumbarátoknak nevezett közösségeket, azt állapíthatjuk meg, hogy két, egymástól nem sokban különböző múzeumbaráti körről beszélhetünk. Az első, a múzeummal mint intézménnyel szorosan összefüggő közösség a múzeum munkájának segítésére specializálódott: kialakítottak maguk közül egyfajta törzsközönséget, a tagok úgynevezett jelentőhálózatot-jelentőhálózatokat képeztek, részt vettek különböző pályázatokon, vagy ők maguk indítottak különböző versenyeket, szerveztek pályázatokat, megteremtették a maguk publikációs lehetőségeit és segítették a múzeumi kiadványok terjesztését. Sokszor kezdeményezték, hogy a múzeum olyan kiállításokat szervezzen, amelyeken a múzeumbarátok ilyen vagy olyan anyaga, gyűjteményei szerepeltek, vagy egészítették ki a múzeum anyagát. A másik fajta, a múzeummal szoros kapcsolatot tartó honismereti közösségek, az úgynevezett gyűjtők csoportja. Ezen fajta múzeumbaráti körök ugyanúgy gyűjtőmunkát végeznek, mint a múzeumok és tagjaik különféle méretű, természetű gyűjteményeket hoztak létre. Ezekben a csoportokban nagy szerep jutott a múzeumoknak azáltal, hogy előadások és gyakorlati foglalkozások tartásával a múzeumok a múzeumbaráti körök gyűjtő-tagjainak a szakmaiságát kívánják emelni. Az ilyen gyűjtő múzeumbarátok közül kerülnek ki manapság leginkább a múzeumok ajándékozói. Hozzá kellett szoknunk ahhoz is, hogy a múzeumbaráti körök tevékenysége nagyon változatos, különböző intenzitású. Megítélésükben eljutottunk odáig, hogy a múzeumbaráti köröket a múzeumi tevékenység jelentős elemeinek tekintjük és a múzeumok, a múzeumi munka „társadalmasításának" lényeges, nélkülözhetetlen tényezőinek tartjuk. így volt ez és van ma a százéves miskolci múzeum esetében is. Tekintve, hogy a miskolci múzeum megalakulásánál, megindulásánál már ott volt a múzeumbarátok egy32 Gyulai É., 1981. 1.4-12. 33 Ujváry Z, 1991. 34 DankóL, 1986.2.64-66. 35 Dankó I., 1994. 66. 47-55. 1352