A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

PAP Miklós: A bor gyógyító erejéről

S hogy népünk mennyire megbecsülte a csodálatos hegyet, melyről Petőfi Úti leveleiben így ír: „Keletre az egykori tűzokádó, a tokaji hegy, mely magában áll, mint hadsereg előtt a vezér. Ott áll magas fejével kék köpönyegben, komoly méltósággal... E városokban laknak, e hegyeken az öröm istenei, innen küldik szét a világba apostolaikat, a palackokba zárt aranyszínű lángokat, hogy prédikálják a népeknek, miszerint e föld nem siralom völgye." Károlyi Sándor - Rákóczi Ferenc hadvezére - fejezte ki legtömörebben e megbecsülést,

6 amikor a tokaji haditanácson arról vitatkoztak, hogy a tokaji vár ostromát folytassák-e, vagy a bányavárosok elfoglalására induljanak: „a tokaji Nagy-hegy többet ér minden bányánál". Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényében így tiszteli meg e hegyet:

7 „Az öreg kocsis hátrafordul és elbeszéli, hogy ő a Benczúr ezredben szolgált, erre vonultak egyszer Kassa felé, a generális gróf Kláris (gróf Larisch) e helyre érve egyszercsak rákiáltott az ezredre: »Tisztelegj!« s nosza a legénység megcsinálta a nagy parádét a hegynek, mintha maga a császár lenne. De ér is az annyit, mint egy császár!" A szőlőről sem kevesebb a legendák száma. Legalább annyi, mint magáról a hegyről. Legismertebb ezek között az arany vessző legendája, melynek Mátyás király humanistái, Galeotto Marzio és Pietro Ranzano, továbbá Paracelsus írásai nyomán maradtak fenn." Tóth Béla Magyar ritkaságok című könyvének „Az aranyvenyige" című fejezetében olvashatjuk, hogy Galeotto Marzio, Mátyás király krónikása ezt írja a király mondásairól és tetteiről szóló könyvének XXVI. fejezetében: „Egy hallatlan csudadolgot említek fel, amiről azt mondják, hogy máshol sehol sem fordul elő. Ott ugyanis (mármint Tokajban) arany terem vessző alakban, hasonló a spárgához, néha meg a szőlőtőke körül tekerkődzött kacs-formájára, többnyire kétarasznyi hosszúságban, mint sok ízben láttuk. De ez a szőlőtőke körül termett aranyspárga vagy kacs nem tiszta ércű, mivel olyan erű, mint a rajnai arany, s azt tartják, hogy e természetes aranyból csinált gyűrűk könnyen készülvén - mert semmi munkába nem kerül, a karikára hajlított aranyat újunkra vonni meggyógyítják a szemölcsöket. Aminthogy nekem is van eféle aranyvesszőből font gyűrűm" (Kazinczy Gábor fordítása).

9 Pietro Ranzano pedig ezt írja Epitome Rerum Ungaricarum című könyvecskéjében: „És mi csodálatos az aranytermő helyeken levő szőlőkben elég ujjnyi vagy féllábnyi aranyvesszőcskét szednek, ilyenfélét számosat, megvaljuk mi is láttunk." A 16. század orvostudományának nagy hírű tekintélye, Philippus Aureolus Paracelsus, a bázeli egyetem professzora 1524-ben járván hazánkban, a tokaji látogatásáról ezt jegyezte fel:

10 „Én saját szememmel láttam, amikor bejártam Felső-Magyarországot és útba ejtettem Tokajt, tovább vidékét Mádot, Tarcalt, Tállyát, ahol a házigazda kettévágott szőlővesszőt mutatott, amelynek hosszában könnyű aranyszálak voltak, mint amilyennel fonni szoktak." E legendákból eredt az a hiedelem, amely évszázadokig tartotta magát, hogy a hegyaljai borok annak köszönhetik kiváló minőségüket, színüket, illatukat, ízüket, zamatukat, hogy a tőkék felszívják a vulkánok mélyében rejlő aranyat, s az felhalmozódik a fürtökben és venyigékben is. Paracelsus mondja egy másik helyen: „A vegetáliák a mineráliákkal társulván folyékony arannyá válnak". 6 Márki Sándor. II. Rákóczi Ferenc I—III. Bp. 1907-1910. 7 Mikszáth Kálmán: Különös házasság 8 Tóth Béla: Curiosa Hungarica. Athenaeum Bp. 1907. 182-195. 9 1. m. 182-195. 101. m. 182-195. 764