A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

DANKÓ Imre: A múzeumbarátok köreinek jelentősége a százéves miskolci múzeum életében

A MÚZEUMBARÁTOK KÖREINEK JELENTŐSÉGE A SZÁZÉVES MISKOLCI MÚZEUM ÉLETÉBEN DANKÓ IMRE A centenáriumát ünneplő miskolci múzeum életének számottevő tényezője volt mindig és a jelenben is az, a múzeumbarátok különböző nevek alatt működő közössége. Az elmúlt évszázadban ezt a közösséget, ennek szervezeti formáját, tevékenységének lényegét tekintve két, egymástól eléggé jól elválasztható részre oszthatjuk. Az első rész a Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület időszaka volt, és a múzeumalapítás, múzeumszervezés célkitűzése mellett a reprezentatív-protokoll szervezés, a közigazgatási beágyazottság jellemezte. 1894-ben alakult meg a Borsod-Miskolczi Közművelődési Egyesület, amely öt évvel később, 1899-ben bővült, számos más korábbi közművelődési-múzeumi egyesület (1868: Nagykálló, Szabolcs megyei Régészeti Egylet. 1892-ben Nyíregyházára költözött, múzeuma is volt, vezető egyénisége: Jósa András. 1871: Nagyvárad, Biharmegyei- és Nagyváradi Régészeti- és Történelmi Egylet. Múzeuma is volt, Karácsonyi János, Bunyitay Vince, Ipolyi Arnold voltak vezéregyéniségei. 1872: Szombathely, Vasmegyei Régészeti Egylet. 1899-től Vasmegyei Kultúregyesület néven működött és múzeummal is rendelkezett. 1873: Székesfehérvár, Történeti- és Régészeti Egylet. 1910-től Fejérvármegyei- és Székesfehérvári Múzeumegyesület. 1874: Gyula, Békésvármegyei Régészeti- és Művelődéstörténeti Társulat, 1895-től Békésvármegyei Közművelődési Egyesület. Haán Lajos, Karácsonyi János, Mogyoróssy János voltak vezéregyéniségei. Mogyoróssy János ennek az egyesületnek adta 1865-ben alapított múzeumát. 1880: Déva, Hunyadmegyei Történelmi- és Régészeti Társulat. Múzeuma is volt. Vezéregyéniségei voltak: Téglás Gábor, Veress Endre, Mailand Oszkár stb.) Mintájára múzeumi egyesületté is (akár kifejezték elnevezéseikben ezt, akár nem) bővült: Borsod-Miskolczi Közművelődési- és Múzeum Egyesület. A bővítést az magyarázta, hogy az Egyesület 1899-ben indítványozta a megyei és a városi hatóságoknál a múzeumalapítást-szervezést. Az indítvány meghallgatásra talált és 1899-ben, tehát még, vagy már az indítvány évében megalapították a Borsod-Miskolczi Múzeumot.

1 A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeumi Egyesület, illetve az 1899-ben alapított Múzeum életéről meglehetősen jól, adatgazdagon tájékozódhatunk a BorsodMiskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület rendszeresen megjelent Évkönyveiből} Illetve az ezek alapján Szendrei János által 1910-191 l-ben megírt városmonográfia Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület című fejezetéből, ami azután sok további feldolgozás, ismertetés alapja, legfőbb forrása lett.

3 Arra nézve, hogy az Egyesület közigazgatási beágyazottság és reprezentatívprotokolláris egylet volt és befolyásos tagjai, dísz-, tiszteleti, pártfogó tagjai a maguk lehetőségei szerint támogatták a múzeumot, illetve mindenekelőtt létrehozták, mi sem ILeszihA., 1955.2-6. 2 Tóth L.-Viga Gy., 1978. 16-22. 3 Szendrei J., 1911.610-636. 1339