A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

UDVARI István–VIGA Gyula: Sztripszky Hiador és négy levele Herman Ottóhoz

hatott az ifjú Sztripszky kutatói szemléletének, érdeklődési körének formálódására. Kolozsvárott ivódott Sztripszkybe a népélet és a népnyelv együttes tanulmányozásának igénye, s a helynevek tanulmányozása iránti érdeklődés is. Jól megragadható Sztripszky módszerében, szemléletében a kolozsvári régészprofesszor, Posta Béla hatása is. Különösen a halászattal kapcsolatos publikációi tükrözik azt, hogy számára a régészeti leletanyaggal való kontinuitás a recens népi kultúra természetes vonása, főleg az archaikus technikákban és eszközökben. Jól igazolja mindezt, hogy 1903-ban, amikor Sztripszky erdélyi halászatának újabb fejezetét adja közre a Néprajzi Értesítőben, Posta Béla a szerkesztőhöz írott levélben fordul a folyóirat és a néprajzos szakma köréhez. Ebben nem csupán az Erdélyi Kárpát Egyesület Múzeumának mostoha sorsát adja hírül, aminek szakszerű néprajzi gyűjteményét éppen Sztripszky alapozta meg,

11 hanem kifejti véleményét a régészet és az etnográfia, illetve azok tárgyának „viszonyáról" is. „Nem ismeretlen előtted az a felfogásom, a melyből folyólag az archaeologiát szívesebben nevezem paleo-ethnographiának és hogy nem tartom lehetségesnek azt, hogy valaki az archaeologia körébe tartozó tárgyak lelkébe behatolhasson a nélkül, hogy az ethnographiát vizsgálódásának keretébe bevonja és valamiképpen az újabb archaeologiai felfogás megszüntette azokat a határokat, a melyeket korábban a praehistoricus, a classicus idők s a közép és újabb kor emlékei között a methodicus tárgyalás szempontjából felállítottak, vagyis ma már csak összehasonlító archaeologiát ismernek, a melyben az összes eddig élt és ismert culturák szervesen összefüggő és egymásba fonódó életegység jelenségeiként fogatnak fel; úgy megszűntek azok a határok is, a melyekkel az archaeologiát az ethnographiától elválasztották."

12 A néprajzi terepmunka gyakorlatába Sztripszkyt Jankó János vezette be, de részt vállaltak abból a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának munkatársai is, közöttük Semayer Vilibáld, akik különféle múzeumi feladatokra is kiképezték. Bizonyára Jankó hatása volt elsődleges Sztripszky halászati kutatásaiban is, jóllehet Herman Ottóhoz írott levelében (1. számú levél) így fogalmaz: „régóta táplálódó reménységem, hogy a mester nyomdokiba lépve, megírom Az erdélyi Halászat Könyvét..." Több írásában konkrétan is utal arra, hogy az „alig ismert Erdély valóságos tára a felfedezésre váró kincseknek",

13 illetve egy-egy eszköztípus bemutatásánál kifejezetten Herman anyagának bővítését, a halászszerszámok elterjedésének kiterjesztését tartja céljának.

14 Bár nagy gondot fordít az összehasonlításra, - mint munkái elárulják -jól ismeri pl. az orosz halászati irodalmat,

15 nagyobb figyelmet kapnak a változások, különösen a táj átalakításának folyamata, illetve annak a halászati módszerekre és eszközökre gyakorolt hatása. Figyelmét nem kerülik el a változások etnikai-nyelvi és társadalmi vetületei sem, elsősorban mégis a tavak és a Tisza lecsapolása, a térképeken megfigyelhető táji módosulások és vízrajzi változások azok, amelyekből - a régészeti leletekkel induló történeti sor lezárásaként - a halfogó eszközök és -technikák változását levezeti. Figyel a törtető Kós Károly 1989. 176-188.; Herrmann Antal - egyebek mellett - a néprajzi gyűjtés módszereiről is tartott előadásokat. 11 Kós Károly i. m. 183. 12 Posta Béla 1903. 153. Posta tevékenységéhez: Kelemen Lajos 1911. 413-415.; Posta Béla szemléletének hatása ebben a vonatkozásban a magyar múzeumügyben igen széles körű volt. Kolozsvári tanfolyamán - ahol Leszih Andor is részt vett (1908) -jelen volt pl. Móra Ferenc, a ma már jobbára csak szépíróként ismert szegedi muzeológus, régész is, aki jeles tanulmányt írt mindezek szellemében. Móra Ferenc 1932. 5468.; A kérdéshez, Móra és Leszih Andor kapcsolatához: Viga Gyula 1979. 11-14. 13 Sztripszky Hiador 1902. 12. 14 Sztripszky Hiador 1903. 163. 15 Pl. Danyilevszkij Riszunki koszpijszk... című munkáját hivatkozza. 1301