A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

BODÓ Sándor: A Herman Ottó Múzeum mint tudományos műhely

tudományos műhelymunkája felfedezhető a kiállítások tervezésében és megvalósításában is. A múzeum az alapítás idején gyűjteményét egyszerre raktározta, s kiállította. Leszih Andor 1905-ös jelentésében - utalva a szűkös helyre -jelzi, hogy „kénytelenek vagyunk gyűjteményeinket a rendszeres muzeális felállítás helyett raktárszerüen kezelni."

1 A muzeális anyag átrendezésére 1910-ben, 1927-ben és 1938-39-ben került sor. A fél évszázados működés során mintegy 80 kisebb-nagyobb kiállítást rendeztek. Az 1950es, 60-as években a Papszeren egy állandó régészeti, miskolci várostörténeti és természettudományi (a Bükk élővilága) tárlat állt. Mellette a múzeum évente mintegy tíz időszakos kiállítást mutatott be.

13 A Herman Ottó Múzeum korábbi tevékenységének, eredményeinek teljes körű felmérésével készült el 1974-ben a múzeum Papszeren álló épületében az „Ember és munka, a technika fejlődése Borsodban az őskortól napjainkig" című állandó kiállítás. A 70-es években emellett számos időszaki tárlat készült, melyek közül említést érdemel a táj irodalmi emlékeit, a miskolci görög kereskedők hagyatékát, az észak-magyarországi üveghuták termékeit bemutató kiállítás. Több műemlékes szakember és muzeológus együttműködése eredményezte 1978-ban a gönci „Huszita ház" átadását. A 80-as években több tájház elkészítése és berendezése adott alkalmat közös munkára Komlóskán, Mezőkövesden és másutt. Készültek sikeres tárlatok a miskolci múzeumban a magyarországi fekete kerámiáról, a miskolci nyomdászat történetéről, a magyar népi hangszerekről, a Palócföld népi bútorairól, az észak-magyarországi úrihímzésekről. 1985-ben átadták a magyar ortodox egyházi múzeum reprezentatív kiállítását, s 1987-ben a pácini Bodrogközi Kastélymúzeumot. A 90-es évek kezdetén a papszeri épület új, sok közreműködővel elkészített bemutatókat kapott „Miskolci évszázadok" és „Szép tárgyak dicsérete" címmel. Ez idő tájt - a friss régészeti feltárás nyomán mutatják be a honfoglalás kori vezéri sírok emlékanyagát Karosról. Néhány évvel később pedig - 1995-ben - Miskolcról indul el az a tárlat (címe: A magyar honfoglalás 895-1995, kiállítás a honfoglaló magyarok kincseiből), amelyre építkezik a Magyar Nemzeti Múzeum millecentenáris kiállítása, s amelyet azóta Európa több országában vándoroltattak. Fontos eredménye a múzeumnak a Görgey Artúr úti épületben megnyitott (1992), majd újjárendezett (1997) „Miskolci Képtár" kiállítása. Közérdeklődést váltott ki a több múzeum összefogásával 1997-ben Miskolcon megnyitott „Utak a múltba, az M3-as autópálya régészeti leletmentései"-ről nyújtott számvetés.

14 Nemzetközi kapcsolatait a Herman Ottó Múzeum épp kiállításaival és tudományos igényű kiadványaival tudta és tudja építeni. Az előbbi cseretárlatok révén jut el külföldre, ül. viszonzásként Miskolcon mutatnak be kiállításokat a partnermúzeumok. A kölcsönös kiállítások révén a Herman Ottó Múzeum az utóbbi években szlovákiai, lengyelországi és oroszországi kapcsolatokat ápolt. Az utóbbi pedig széles körű nemzetközi cserekapcsolat révén hasznosul a tudományos világban, s a cserébe kapott könyvek és folyóiratok révén elsőrangú szakkönyvtárt eredményez. A gazdag könyvtár pedig záloga a folytatódó munka eredményességének. Az elmúlt évtizedek siker-mutatói igazán impozánsak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumi szervezetben, s központjában, a Herman Ottó Múzeumban. A nagyközönség és a szűkebb szakma köreiben jegyzett eredmények persze nem születhettek volna meg színvonalas restaurátori, közönségkapcsolati és gazdasági munka nélkül. Minden 12 Leszih Andor 1906. 60-61. 13 Komáromy József 1963. 198-199. 14 A miskolci múzeumi kiadványok teljes körű adatait közli: Tóth Lajosné-Viga Gyula 1978., Csák Leventéné 1994. 1295