A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

VOIT Krisztina: Adalékok a miskolci Herman Ottó Múzeum első évtizedeinek történetéhez

mos önálló múzeum, városi és közkönyvtár, valamint számos olyan egyházi és magángyűjtemény működött, amelyeket a főfelügyelőség megalakulása után közvetlenül regisztráltak és e szakmai értékelésüket elvégezték. Valószínűnek látszik, hogy a miskolci egyesület megalapításának időszerűségét a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének 1898 végén történt megalakulása nagyon erősen befolyásolhatta, hiszen egy olyan szervezet jött ekkor létre, amelynek legfontosabb feladatai közé tartozott az egyes gyűjtemények működésének segítése mind anyagi, mind szakmai, tudományos értelemben. Mellette a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa a közművelődés ügyének előmozdítását és benne - részben eszközként szolgáló - közkönyvtárak alapítását, támogatását tartotta céljának. E két egymást kiegészítő és szervesen összetartozó, de önálló költségvetéssel és apparátussal működő szervezet, az egységes állami irányítás eszköze is volt a kulturális javak és mozgalmak parttalan, szétfolyó és fel-fellobbanó, majd szétszóródó kezdeményezéseinek egységes mederbe való terelésével; az értékek védelmét és a szép tenniakarások tüzét tovább erősítve, egy tudatos jövő építése szellemében. Valószínűnek látszik azonban az is, hogy nemcsak a sürgető példák és a „segítő kézben" való bizodalom indokolja az alapítást: Miskolc városában több olyan kisebb gyűjteményt tartottak nyilván, amelyek megértek a nyilvánosságra. így külön ki kell emelnünk az Ev. Ref. Főgimnázium, a Kir. Kath. Gimnázium és a Tiszáninneni Ev. Ref. Egyházkerület felsőbb leányiskolájának régiség- és természetrajzi gyűjteményét. Mellettük természetesen számos oktatási intézmény - a kor követelményeinek megfelelően rendelkezett több ezres könyvtárral (tanári és ifjúsági). 1886-ban keletkezett az Áll. felső kereskedelmi iskola könyvtára, 1875-ben az Áll. polgári fiúiskola könyvtára, 1872-ben az Ev. ref. egyházkerület felső kaszinó könyvtára (keletkezett 1894-ben). A legjelentősebb könyvtári gyűjtemény, amely 1817-ban jött létre és nyilvános volt, 1899-ben 9656 kötettel és számos ritkasággal rendelkezett.

2 Miskolc városa az alapítástól kezdve igen tevékenyen sietett az Egyesület segítségére. Az elnöki széket maga a polgármester, Soltész Nagy Kálmán foglalta el és bizonyára nem kis szerepe lehetett abban, hogy a város megszerezte a régi kiállításra is alkalmas termet, majd újabb két szobát bocsátott az Egyesület rendelkezésére. A vármegye sem maradt tétlen és egy fegyvergyűjtemény megvásárlásával vette ki részét a gyűjtemény megalapozásában. Alig egy esztendő múltán már jelentős sikereket könyvelhettek el. Wosinszky Mór 1901 őszén tett felügyelői körútja során Miskolcot is felkereste és az Egyesület eredményeit igen nagyra értékelte. Wosinszky általában igen kritikusan szemlélte az egyes vidéki múzeumok munkáját és kemény ítéleteit nem rejtette véka alá. Ezúttal is elégedetlen volt Poprád és Felka múzeumainak állapotával, segélyezésre pedig teljesen alkalmatlannak ítélte őket. Miskolcra Kassán át érkezett, ahol megtekintette a „külsőleg díszes de belül nagyon célszerűtlen új múzeumot". A régi gyűjtemény rendezetlensége sem derítette jobb kedvre. Ilyen előzmények után jelenti: „A miskolci múzeum kellemesen lepett meg, egy éves fennállása alatt egybegyűjtött eredményével. A város tulajdonába átment régi evangélikus iskola épületében két szoba és egy nagy terem áll eddig a múzeum rendelkezésére s most újra két szobát kaptak az emeleten. A régészeti osztály most egy teremben s egy szobában van elhelyezve. A múzeum megalapításával sietett ki-ki felajánlani régiségeit. Ingyen kapták a Szirmai Alfréd-féle kőkorszaki gyűjteményt s sok érdekes tárgyat szolgáltattak a vattai 1 Jelentés a Múzeumok és Könyvtárak Főfelügyelőségének a munkájáról. 1899. OL K 721. 4. cs. 3. t. 2 Magyar Minerva. I. köt. Bp. 1900. 225. p. és Magyar Minerva 2. köt. Bp. 1902. 297-302. p. 1274