A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

VERES László: A pincetokba való palack – Egy elfelejtett üveg kultúrtörténete

kész pénz béli adóval, 100 magyar forinttal. Item más fél ezer eöregh kristályos karikával, ezer pedig paraszt karikával és eötven pohárral. Ha pedig mi számunkra mivel, kristály karikának ezeréért 12 Ft, parasztért 6 Ft, pincetokra való sotos eövegh palackokért akar nagyobb, akar kiseb egytül 18 pénz lészen Kinek nagyobb bizonyságára ezen levelünket attuk. Rákóczi Ferenc". Az alapítólevél számunkra különösen azért érdekes, mert konkrét adattal szól a pincetokba való palackról, nevezetesen meghatározza az árát. Durván 1 magyar forintba került 4 pincetokba való palack. Ez egyenértékű volt 200 darab zöld színű ablaküveggel. 1708-ra tehetjük a parádi huta alapításának idejét. Az üzem létesítése szintén II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződik. Azonban az üvegkészítő műhely csak a szabadságharc után bontakoztatta ki igazán termelését. Egy 1736-ból származó összeírás tanúskodik arról, hogy a parádi üzemben formába fúvott, szögletes testű, plasztikus díszítésű palackokat, sotos üvegeket is gyártottak, s a „sótos csináló" mester rangsorban az üveghuta bérlője, a hutás mester után következett.

40 A Bükk hegység déli lejtőjén, a diósgyőri koronauradalomban kamarai kezdeményezésre a Rákóczi-szabadságharcot követő évektől gyártottak üveget. Az ablaküveg készítése mellett már az első összeírás is a pincetokba való palackok gyártásának jelentőségéről tanúskodik.

41 Az üzem termelésére vonatkozó adatok is arról győznek meg bennünket, hogy célszerűbb volt szögletes testű palackokat készíteni, mert értékesítési lehetőségük kedvezőbb volt, mint más termékeké, s előállításuk is kevesebb időt és fáradságot igényelt, mint pl. az ablaküvegé. A 18. század elején Erdély déli részén négy üveghuta működött: a porumbáki, az árpási (Felsőárpás), a kercesórai és az ucsai (Felsőucsa). A négy Olt menti huta megérte a 19. századot. Az árpási üzem és a kercesórai huta termelése nem volt folyamatos, sokszor hosszabb időre is szüneteltették üzemelésüket. 1858-ban tájékoztatnak utoljára a források működésükről. A porumbáki huta kétszázhatvankilenc évi folytonosság után, 1894-ben szűnt meg, a felsőucsai pedig 1857-ben.

42 A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítható, hogy a négy üvegcsűr közül csak kettőben, a porumbákiban és az árpásiban gyártottak pincetokba való palackokat. Kercesórán és Felsőucsán az ablaküvegek mellett kristály stílusú termékelőállítás meghonosítására törekedtek a tulajdonosok, s nem elképzelhetetlen, hogy a gravírozott díszű erdélyi pincetokba való üvegek innen kerültek ki.

43 A székelyföldi üzemek produktumai között sem találhatunk pincetokba való palackokat.

44 Ma ugyan helytelenül sokszor erdélyi hutának tartjuk, de valójában keletmagyarországi hutának minősíthető Károlyi Sándor szaldobágyi üzeme, amely a porumbáki huta mellett Kelet-Magyarország és Erdély legjelentősebb üvegkészítő üzemének számított a 18-19. században. A magyarországi üveggyártás egészét szem előtt tartva, jelentősége a regéci hutákhoz mérhető leginkább. A szaldobágyi hutát Károlyi Sándor generális hívta életre 1722-ben. Az üvegeseket, vagyis a hutásokat Csehországból hozatta. 1725. november 24-én kelt levelében utasítja Károlyi a hutamestert, hogy „az minémü edények és eszközök kedvesebbek, olyanokat csináltasson, mivel az újság (újdonság) közönségesen szokta az emberek szemeit hizlalni, (de) ujabb és ujabb formákat is igyekezzék csináltatni. Az üvegkarikák (ablaküveg), serespoharak és az lábosok, ugy 39 OL. Kamarai Levéltár Arch. Fam. Rákóczi de Felsővadász. Fasc. 36. E. Rajcsány 20. Fol. 9. No. 153. Arendatoriae Officináé Vitriariae Regeciensis. Vö. Takács B., 1966. 14.; Tagányi K., 1900. 142. 40 Takács B., 1970.25. 41 Veres L., 1995.30. 42 Bunta M.-Katona /., 1983. 73. 43 Bunta M.-Katona /., 1983. 75. 44 Bunta M.-Katona /., 1983. 70-72. 755