A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

KRISTON VÍZI József: Istvánffy Gyula játékgyűjtései

fogódzik a két szomszédjába. Most a kifordult mellett álló két fiú emeli föl a karját s a többiek az alatt vonulnak el ismét, mire a második fiú is kifordul. És ezt mindaddig ismétlik, míg az egész játszó csapat keresztbe tett karral nem fogódzik - s eközben a fiúsereg folyton mondja: Forraszd cigány ezt a láncot!" Mikor a játszók valamennyien kifordulva állnak már, a sor végén lévő gazda azt kérdezi: „- Hogy ez a lánc, cigány? - Tyíz fillér. - Hadd nézzem, erős-e a lánc? - s azzal egyet ránt a fiúk során, mely valahol természetesen megszakad. Arra cigány futásnak ered, a többi utána, s mikor elfogják, büntetésül meghúzzák a haját".

40 4. A különféle ügyességi és erőjátékok nagy családjába tartoznak a kifordulás körjátékok, melyek egyik legjellemzőbbike a „Kis kacsa fürdik", valamint - Istvánffynál ekként szereplő - „Mit játsszunk, lányok?" kezdetű, ahol a körbe fogódzó lányok végigéneklik a strófát, majd „a megnevezett lány a körből kifelé fordulva áll, úgy forog a többivel, és ezt addig ismétlik, míg valamennyi apránkint ki nem fordul".

41 A sokféle vonulást magába foglaló csoportba Istvánffy Gyulától a Terpesen 1894ben gyűjtött „Az ócsányi legények..." kezdetű kanyargós játék tartozik. E játékot rendesen 15-20-an fiúk, lányok vegyesen játsszák. Három kisebb gyermeket leültetnek a földre, lehetőleg egyenlő távolságra olyformán, hogy a 3 gyermeket képzeletben összekötő vonal, egy egyenlő oldalú vagy legalább egyenlő szárú háromszöget képezzen. Most a játszók egymás kezét megfogva, a földön ülők egyike körül félkör alakban felállanak szorosan egymás mellé. A félkör balszárnyán álló gyerek megindítja a menetet be a háromszögbe s az egész csapat lassan utánaindul, a háromszög csúcsánál ülő gyermeket kívülről megkerülve ismét a háromszög területébe kanyarodik a játszók lánca s megkerülve a földön ülő harmadik gyereket is, a háromszögön kívül körülhaladnak a kezdetben felállított félkör jobb szárnyán álló gyermek felé, aki, ha a játszók elegendő számmal vannak, mindaddig nem mozdul a helyéről, míg a csapat vezetője hozzá nem ér s kezét meg nem foghatja. Ilyenformán egy teljes láncot alkotva, az egyik gyermekcsapat egy folyton mozgásban lévő kígyózó vonalat ír le, miközben az alábbi versecskét éneklik s ismétlik annyiszor, ahányszor a kedvük tartja. Az ócsányi legények Fekete földet szántanak. Gyöngyellő búzát vetnek. Asz' ide lelkem az inged. Hadd mossam ki az inged. Ha azt te elszakajtod Karmas gyolcsot veszek. Szita, szita péntek Siralom Csütörtök, Dob szerda. A siroki szőllők alatt Két szál vesszőt Összeszedtek, fontak, Jóra kocogtattak Koc, koc, koc. (Terpes, 1894). 40 Istvánffy Gy., 1911. 366-367. 41 Istvánffy Gy., 1963. 68-69. Upponyból 1912-ben gyűjtött anyag. Ugyanaz Lázár K., 1997. 117. alatt mint guggolós körjáték szerepel. 1245