A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

VIGA Gyula: A tradíció és a változás néhány jellemzője a Bodrogköz népi műveltségében (Karcsa és Pácin példája)

Pácinban volt a csendőrőrs is, ahol ugyancsak különböző vidékekről, más tájakról származók teljesítettek szolgálatot, megjelenítve saját közösségük műveltségének egyes részleteit, egyszersmind át is véve a páciniak közösségi normatíváit, mentalitásuk főbb jegyeit. Mindezek a maguk módján befolyásolták a tradíció átalakulását, s - ha nehezen mérhető módon is - befolyásolták a falu műveltségének átalakulását. Mindezt a karcsaiak nélkülözték. I. 5. KÖZIGAZGATÁS, TSZ Kosa László az azonosságot és az eltérést kiváltó tényezők társadalmi okai között említi a paraszti polgárosodás struktúrájában a közigazgatási hovatartozást.

25 Pacin és Karcsa viszonyában ez elsősorban úgy vetődik fel, hogy a közigazgatási központ helye milyen módon befolyásolja a két település viszonyát. Pácinban 1950-ig nem volt önálló közigazgatás. 1920-ig a falu Nagykövesdhez tartozott, ott volt a körjegyzőség. 1920-1950 között Karcsa volt a közigazgatási központ. A helyi hagyomány szerint ez nem azért volt, mert a település nem bírta volna el az adminisztrációt, hanem mert a báró nem engedte Pácinba költözni a hivatalt. Amikor - 1920-ban - megszűnt a királyhelmeci járás, Pacin volt kiszemelve az új szolgabírói székhelynek, a körjegyzőség viszont Karcsára került. Mivel a báró nem adott helyet a közigazgatásnak, a szolgabíróság Ricsére költözött. A jegyzőség viszont Pácini Körjegyzőség, Karcsa bejegyzéssel működött. Ez volt a neve az 1930-as évekig, akkor Karcsai Körjegyzőséggé alakult, s maradt 1950-ig. 1950-ben Pacin önálló tanácsú község lett, később - az újabb összevonásokkal - közös tanácsúvá vált Karcsával, s az ugyancsak odacsatolt Karossal. Az 1980-as évek közepén, akkor még a Hazafias Népfront égisze alatt indult el a páciniak küzdelme az önálló közigazgatásért, amit meg is kaptak az újabb rendszerváltás, az önkormányzat révén.

26 A közigazgatásban történtek egyértelműen szembeállították egymással a két települést, s a mikrotársadalmi konfliktusba karakterisztikusan belépültek az egymás megítélésének korábbi elemei, kiegészülve újabb, aktuális jegyekkel is. Különösen felerősítette ezt a tsz-ek összevonása, amikor a központ Karcsára került. Eredetileg a közös gazdaságok önállóan működtek, s Karcsa is és Pacin is körzeti, kiskörzeti központnak volt kijelölve. Mivel azonban Pacin, Kisrozvágy és Nagyrozvágy között nem jött létre a tervezett fúzió, a pácini szövetkezetet - erős presszió val - a karcsai Dózsa TSz-hez csatolták. Mivel a kistérségi kapcsolatok társadalmi-kulturális háttere a mai döntéshozók számára is tanulságos, túl a társadalom és a kultúra kutatóinak érdeklődésén, érdemes mindkét település lakóinak vélekedéséből idézni Karcsa és Pacin együttműködésének megítélésében.

27 „Nem szavazott itt a nép a közös tsz-ről. Karcsán nagyobb kommunizmus volt, Pacin reakciós volt - ezért lett Karcsa a központ. Karos is hozzá tartozott. 10 évig volt közös tsz - mennyit épült Karcsa, Pacin meg lemaradt." (Pacin, 1997.) „Mikor a két községet összevonták közigazgatásban meg a tsz-ben, akkor azt mondták, hogy Pacin ment feleségül Karcsához. Az itteniek azt mondták, hogy inkább 25 Kosa László 1991.77. 26 Nagy Géza szíves közlése 27 Mivel az adatközlők olykor igen sarkos véleményt formálnak, nevüket ezen a helyen nem közlöm. Gyűjtésem megtalálható a miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattárában. 1137