A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

SZABADFALVI József: Sétabotok Északkelet-Magyarországon

Hasonló jelentése van a dorong és részben a husáng szavainknak is. De ide sorakoztatható részben a rúd szavunk is.

34 A botfaragás hamar önálló tevékenységgé, talán foglalkozássá is vált: Az Oklevélszótár 1402-ből említ Bothfaragoh személynevet. A foglalkozás történeti útjáról fontos lenne további adatokat is megtudni. A görbebotok (sétabotok) titkainak megfejtésénél figyelembe kell vennünk még a gamó és a kampó szavunk jelentésének történetét is. A gamónak 'kampó, horog, juhászbot' ill. 'bot kampó alakú része' a jelentése.

35 A gamónak már a tihanyi kolostor alapító levelében, tehát 1055-ben is 'kampó, Haken' jelentése volt. A kampó szavunk viszonylag későn, csupán a 17. század közepén (1643) jelent meg nyelvünkben, jelentése 'horog, Haken, kampós végű bot, juhászkampó'. Az alapszó eredeti jelentése 'kanyarít' lehetett.

37 Ma már köztudott, hogy a juhászkampó valóban csak a 18. századtól, a merinó juhokkal (tehát a birkákkal) és azok pásztoraival, a birkásoltkal jutott a Magyarországra. Ugyanakkor mégis feltételezhető, hogy a különböző funkciójú kampósbotok mégis hozzájárulhattak a görbebotok kialakulásához. Feltételezhetünk egy valószínűleg hosszabb nyelű kampósbot meglétét is az erdőkben legeltető pásztorok kezén, amelyekkel az ágakat húzogatták le, illetőleg a makkot igyekeztek leverni. Egy másik tényező is a (negatív) kapcsolatokra utal: Erdélyben és az ÉszakiKárpátokban, pl. a szlovákok körében sem terjedt el a tipikus juhászkampó.

38 Ezeken a területeken botokat, közöttük görbebotot használtak. Még további kapcsolat lehetősége is felvethető: valószínűleg nemcsak formai kapcsolat lehet a csórgó'botokkal is.

39 A sétabotok és görbebotok nemcsak Magyarországon ismertek és használtak, kapcsolatai nagyobb távlatokra utalnak. A szlovák juhászok görbebotját Ján Podolák több munkájában említi. Görbebotot tart a kezében az ostyepkát a faluba vivő juhász (Zázriva).

40 Zvolen mellett még 1961-ben is tipikus görbebotot használtak a juhászok. A más fából hajlított bot fejét fémgyűrűvel erősítették a bot szárára. A tárgyat a szerző Hirtenstocknak nevezte.

41 Ugyancsak a szlovák juhászok a fokosaikat is használták „sétabotként"

42 A görbebotokat megtaláljuk a németjuhászok kezén is. Wolfgang Jacobeit a juhászbotok között több típust említ: 1. A természetesen hajló fakampókat, amelyeket gazdagon díszítettek. 2. Rövidebb szárú hajlított görbebotokat, amelynek hajlítását forró vízbe mártás, vagy tűz fölötti hevítés után tudták csak elvégezni. Rekonstrukciós rajzot is közölt Vaclavik Antonima hivatkozva.

43 Theodor Hornberger pedig egy püspökbotra emlékeztető görbebotot, amely „... pásztorboton (Hirtenstab) függnek a hagyományos pásztorünnepeken a tánc és a játék díjai.

44 Hasonló darabok a Balkánon is előfordultak.

45 Feltételezhetjük továbbá, hogy a görbebotok kapcsolatot tarthatnak a papok, pontosabban a püspöki pásztorbotokkal is. Állításomat egyetlen adattal támasztom alá: a szent Vendel-tisztelet Magyarországon a 18. századtól terjedt el, először a Dunántúlon, 34 L. a TESz címszavait. 35 UMSz., II. 594. 36 TESz., I. 1024. 37 TESz., II. 337. 38 Manga J.-Szabadfalvi /., 1979. 694-695. 39 TimaffyL., 1963. 40 Podolák Ján, 1982. 78. kép. 41 Podolák, Ján, 1992. 96. 42 Podolák, Ján, 1982. 78. kép. 43 Jacobeit, Wolfgang, 1961. 473-477.; Vladavík, Anton 1938. 44 Hornberger Theodor, 1959. 59. kép. 45 Marinov, Vasil, 1961. 156-161. 1122