A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

FÜVESSY Anikó: Adatok egy ismeretlen mezőcsáti fazekascsaládról

ipart.

6 Kovács Mihály hiánya azonban elgondolkodtató, hiszen neki csak a felesége, Horváth Sára volt nemes. Már 1817-ben, házasságkötésekor fazekas mester volt, melyet az anyakönyv külön fel is tüntetett.

7 Ezért merülhetett fel az a kérdés, hogy Kovács Mihály és Fazekas Mihály esetleg azonos személyt jelölhet. Ennek tisztázására a miskolci céhiratok és a mezőcsáti anyakönyvek ismételt áttekintésére volt szükség. Kovács Mihály nem mezőcsáti születésű volt, mint korábban Domanovszky György feltételezte. Születési helyére az esketési anyakönyv is utal. Hatalmas Pál tanítványa volt, akinél 1811. július 14-én szabadult. A legénylistán, a legények származási helyét is megjelölő fontos céhiraton 1811. augusztus 3-án találtuk meg: „Kováts Mihály Borsod Vármegyéből Valk nevezető Helységből származott, választott Virág nevet választott magának Tuba Rósa szál".

8 Életkora, mestersége alapján nyugodtan lehetett volna az összeírás Fazekas Mihály, akit esetleg ragadványnévvel írtak össze. A mezőcsáti anyakönyv azonban mást tanúsított. Az anyakönyvekben a 18. század utolsó negyedében Fazekas vezetéknevű személy csak egyszer fordult elő, mint feleség. A mezővárosban tehát a jelzett időben Fazekas vezetéknevü családok nem éltek. Ezt követően bukkan fel a 19. század elején az anyakönyvben Fazekas Mihály neve 1806. július 10-én János, 1808. november l-jén Mihály és 1823. július 26-án István nevű gyermekei keresztelésekor. Az anyakönyvi adatok tehát azt bizonyították, hogy Fazekas Mihály nevű ember élt Mezőcsáton, és ennek volt egy János nevű fia. Hogy minden valószínűség szerint a foglalkozása is fazekas volt, arra felesége neve utalt, aki Rajczy Anna volt, az idősebb Rajczy Mihály 1783-ban született nővére.

9 Fazekas Mihály nem Mezőcsáton született, házasságát sem itt kötötte. Mivel 1806ban már mint házasember élt Mezőcsáton, felesége életkora alapján úgy gondoljuk, 1780 körül születhetett. 10-15 évvel idősebb lehetett sógoránál, Rajczy Mihálynál. Mesterségválasztásában mindenképpen hatással lehetett az 1801-ben, hétéves korában megárvult sógorára. Rajczy Mihály azonban mégsem a Csaton dolgozó Fazekas Mihályhoz szegődött inasnak, hanem 1807. július 11-én Miskolcra, Szűts Jakabhoz, akinél 1810. augusztus 21-én szabadult.

10 Ez arra utal, hogy Fazekas Mihály a mázasmunka készítésében valószínűleg járatlan volt, esetleg munkájának minősége nem felelt meg a 19. század eleji igényeknek, ezért nem volt alkalmas a divat diktálta magasabb képzettséget biztosítani. Nevével a miskolci fazekascéh inasai között nem is találkozunk, továbbá a legénylistán sem sikerült azonosítani. Ettől függetlenül valamelyik landmajszter tanítványaként kötődhetett a miskolci fazekascéhhez, mert a vidéki mesterek inasaikat elég rendszertelenül, sok esetben nevüket fel sem tüntetve jelentették be. Fazekas Mihály miskolci céhhez való lazább kötődését jelezhetik a számadáskönyv 1806-1807 közti bejegyzései: „jöt bé Tsáti Fazekastul Levél pecsételésért 1.30" (1806. szept. 3.), „jöt bé Tsati Fazekastul 2.30" (1806. szept. 17.), továbbá „Tsáti Fazekasnak itt letiben költöttem 1.06" (1807. jan. 21.).

11 Ezek a bejegyzések azonban nemcsak vezetéknevet, hanem foglalkozást is jelölhettek, így Fazekas Mihályra éppúgy vo6BottkoB., 1957.255. 7 Mezőcsát református vegyes anyakönyv (ezután Mcs VA) 11/818. 8 Domanovszky Gy., 1953. 19.; Füvessy A., 1996. 159.; A legénylistát Bodó Sándor 1975-ben dolgozta vei (vö. Bodó S., 1975.) 9 Mcs VA 11/54., 62., 162. 10 Füvessy A., 1991. 417-418. 11 Herman Ottó Múzeum (ezután HOM) tört.-dok. 76.13.3. 1092