A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

BENCSIK János–HAJDÚ RÁFIS János: A lovas kocsi a mezőkövesdi parasztgazdák kezén

Ara 1 kor. 20 flll. MI a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem RECTORÁ Köszöntjük az olvasót/ megfelelő párválasztással, házasodással kell számolnunk, mint rendkívül fontos társadalmi tényezővel.

43 Ezért is bukkanhatunk rendkívül erősen működő szülői irányításra, illetve a patriarchális nagy családi hagyományokra, ezekhez ragaszkodó tartásra. Ezek eleve elrendelőleg hatnak egy-egy fiatal párra, az új család kialakulására. A párválasztáskor - a gazdasági szempontok mellett - morális szempontok is szerephez jutottak (ilyenek a szorgalmas és becsületes élet, a vallásosság, szorgalmas munkavégzés), majd ezt követte a testi adottság. A közösségben való szereplés is számításba veendő tényező volt (hangadó, kapós etc). A mezőkövesdi nép körében igen erős lokális endogámia működött, nem nősültek ki a legények, nem hoztak idegenből feleséget. Hasonlóan nem adták férjhez idegenbe a lányokat; e helyzeten enyhít az a szokás, hogy a lányok nem örökölhettek ingatlant szüleiktől. Csak lassan vált megszokottá, elfogadottá az, hogy a lányok nem termelőalapot képező ingatlant (pl. lakóház) örökölhették. Ugyanekkor eleve elrendelt volt a vallási endogámia. Az egész közösség kor szerint tagolt rétegei együtt mozogtak egy-egy vallási ünnepen, ünnepi alkalmon (Mária-lányok). A kövesdiek körében rendkívül erős volt a közösségi ítéletalkotás, a megszólásiől való félés.

44 Másrészt a parasztok, a parasztgazdák rátartiak, büszkék voltak. Sokat adtak arra, hogy ki hajtja a legszebb lovakat, ki gondozza pontosan az igavonókat. Sokat számított a szerszámok (kocsi stb.) ápolt, gondozott, tiszta volta, s hogy kinek mennyire díszes, gondozott a kocsija, a lóhámja. Érdem volt az időben egyszerre, azonos ritmusban végzett munka (pl. szénakaszálás), a korai munkakezdés; megannyi ismérve a jó gazda (így is nevezték a vagyonilag megalapozott egyént „ez jó gazda") egyéniségének, családjának. Mindez összefüggésben van a gazdasági alapot gyarapító törekvéssel. Ehhez társul olyan „esztétikum", mint a gazdasági udvar rendezett volta,

45 a szépen rakott kazal, a szépen művelt birtok, a növényzet fejlettsége, ápoltsága. ..valamennyi kar doktoraival és más "mindenkivel egyenkint és összesen a kiket illet, hogy..!^^:.M^.J±..y?'r^..^.... arat, ki .<^C*^!í^íít^.'^*í^.....™^7^.,^.t)c:. megyében 18JA... év ...,^f^..r^'.^^hó. n született, mint.

m

y££KX&..: kari rendes hallgatót egyetemünk anyakönyvébe szabályszerűen beiktattuk; mit aldirdsunkkal és kisebb pecsétünkkel ellátott jelen okmánynyal bizonyítunk. Kolozsvár, 1913. évL..J.^^íí£^.S±..há..^jt. az egyelem «*8i 19. kép. Hajdú Ráfis József leckekönyvének adatoldala 1913-ból 43 FügediM. i. m. 1988.94. 44 Dala J. i. m. 1941.26. 45 Hajdú Ráfis Gáspár nagyapám mindig mondta Gazsi nagybátyámnak, olyan rendetlen vagy, nem jövök soha hozzád! De szeretett vásárba, búcsúkba járni. Szívesen ment a lakodalmakba, a menyasszonyágyát vinni. Ok már könnyebben éltek az apjuknál, nagyapjuknál, „könnyühátas"-nak mondták. Anekdota is járja: Az egyik özvegyasszonynak a fia csendőr volt. Nem értett annyira a szalmához. Elmúlt a cséplés, hozzálátott a szalmarakáshoz. Az anyja nézte a munkáját: „Jajj, milyen kazal lesz ez fiam?" kérdezte. „Ha szögletes lesz, kazal lesz, ha kerek lesz, akkor meg boglya lesz." 982