A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

PETERCSÁK Tivadar: Paraszti gazdasági közösségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

az állattenyésztés és az apaállattartás módozatait. A közgyűlés elnöke rendszerint a községi bíró. A birtokossági közgyűlés határozatait a községi elöljáróság hajtja végre.

8 Az 1898. évi XIX. te. a volt úrbéres közösségeket önálló erdőbirtokosságokká alakította, és az erdőket a legelőktől külön kezelésbe vette. A közös birtokosok gyűlésének határozatait a választott elnök, választmány, erdőgazda, pénztárnok hajtják végre.

9 Az 1913. évi X. te. mondja ki, hogy a közbirtokosságok legeltetésben érdekelt tagjaiból legeltetési társulatokat kell szeervezni.

10 A törvény rendkívül átgondolt, pontos szövegezésű, szinte minden kérdésre kiterjed a figyelme, valamennyi lehetséges variációra ésszerű megoldással szolgál. A végleges megfogalmazás egy közel fél évszázados napi gyakorlat eredménye, rögzítése. A rendelet végrehajtása, a legeltetési társulatok megalakítása azonban az első világháború kitörése miatt sokáig elhúzódott, és csak az 1920-as években kezdődött meg. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltári iratok szerint régiónkban ez még később, az 1930-as évek elején valósult csak meg.

11 Az 1935. évi IV. te. rendeli el, hogy a közös erdőhasználatra a tulajdonostársak kötelesek erdőgazdasági és egyéb közös ügyeik intézése céljából erdőbirtokossági társulattá alakulni.

12 Végül a 144000/1948. FM rendelet szerint a helyi tanácsok mellett legeltetési bizottságokat kellett alakítani.

13 A megalakuló közbirtokosságok szervezeti felépítését és működésének kereteit a fenti országos rendeletek szabályozták. Az egyes konkrét szervezetek működési rendjét azonban befolyásolták a helyi viszonyok, a korábbi közösségi, földhasználati hagyományok, így megyénkben is követendő példaként álltak az úrbéres közösségek előtt az évszázados múlttal rendelkező nemesi közbirtokosságok. Ezek gazdasági és hasznosítási szervezetként összefogták az egy vagy több község területén lévő és több nemes érdekkörébe tartozó osztatlan ingatlanok (erdő, legelő, rét stb.) közös hasznosítását.

14 Nemesi közbirtokosságok működtek többek között Alsóregmecen, Kovácsvágáson, Nagybózsván (Hegyköz), illetve Borsod, Gömör palóc falvaiban. Jóllehet ezek nagy része a 19. század végére már felparcellázta tagjai között az erdőket, Sajóvelezden és Dédestapolcsányban a termelőszövetkezetek megalakulásáig működtek, és az úrbéres gazdaközösségektől elkülönítve intézték ügyeiket.

15 Széles körű adatgyűjtésünk alapján megállapítható, hogy a 19-20. század fordulóján, a 20. század elején Borsod-Abaúj-Zemplén megyében már minden faluban működött legalább egy gazdasági szervezet, amely a közös erdő és legelő ügyeit intézte.

16 Ezek helyi megnevezése rendkívül változatos: úrbéres birtokosság (Füzérkajata, Háromhuta, Alsószuha), úrbéres közbirtokosság, úrbéri közbirtokosság (Füzérkajata, Boldogkőváralja, Háromhuta, Tardona), volt úrbéresi közbirtokosság (Sajóvelezd, Háromhuta), úrbéri közbirtok (Fony), közbirtokosság (Hegyköz, Alsószuha), régi erdőbirtokosság (Ózd-Sajóvárkony).

17 A volt zsellérek több faluban külön közbirtokosságot 8 Magyar törvénytár, 1912. 787-788. 9 1898. évi... 10 Magyar Törvénytár, 1914. 98-99. 11 Szabói, 1979-80. 201.; Deli E., 1984. 85. 12 1935. évi... 38. 13 GruberE, 1960. 15. 14 Tárkány-Szűcs £., 1981. 519. 15 Petercsák T. 1989. 245. 16 Mádai Gyula 1896-ból 82 borsodi volt úrbéres erdőbirtokosságot említ. Mádai Gy. 1965. 141. 6. jegyzet. 17 Petercsák T., 1992. 59-60.; Deli E., 1984. 87. 929