A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

GODA Gertrúd: A hatalom és a művészet – a Miskolci Egyetem köztéri alkotásai

suk vizuális élményt jelent. Az 1960-as években kiegészült az arcképcsarnok Kucs Béla Hermann Miksa, ifj. Szabó István Széki János portréjával, valamint Vígh Tamás: Pattantyús Ábrahámról és Schaár Erzsébet Cotel Ernőről mintázott büsztjeivel. E portrék nem csupán a tudós kiválóságoknak, hanem a kor szobrászatának is méltó emléket állítanak. (Másodlagos elhelyezésükkel váltak köztéri alkotásokká, s mint ilyenekre majd még később visszatérünk.) Az Egyetemváros építészettörténetét követve az 1960-as években születtek a belső tereket gazdagító, klasszikussá váló muráliák. Nevezetesen Barcsay Jenő Beszélgetők című, ún. „Miskolci mozaik"-ja, Hincz Gyula máig lenyűgöző „ólomgrafikája" és a Domanovszky Endre tervezte monumentális méretű Disputa című gobelinje. A kor magyar művészetének legfelkészültebb képzőművészeiben eszenciálódott egy modern látásmód egy új közösségi igénnyel. 2. kép. Domanovszky Endre: Disputa (részlet) (1968) (repró: Kulcsár G.) A köztéri alkotások közönségre gyakorolt hatását már korábban felismerte a Nyolcak és az Aktivisták csoportja. 1919-ben nyilvánosságra kerülő nagyméretű műalkotásokat terveztek, persze ahhoz több rendszerváltásnak kellett bekövetkeznie, hogy valami ebből az elképzelésből végleges formát öltve kivitelezésre is kerüljön. Az 1948-as „Közösségi Művészet Felé" címmel rendezett kiállítás kapcsán az az elvárás került előtérbe, miszerint az új rend saját propagandája érdekében nagy szerepet szán a nyilvánosan szemlélhető alkotásoknak, a falaktól elválaszthatatlan muráliáknak. Amikor művészeink: Hincz Gyula, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre az 1960as évek eme úttörő jelentőségű munkáit elkészítette, nem egy új keletű dolgot valósított meg. Már évtizedekkel előbb foglalkoztak azokkal a témákkal és felvetésekkel, melyekhez az adott pillanat most segítette hozzá őket. Lehet, hogy ez kompromisszum volt részükről, de az önmegvalósulásuk időbeli korlátja mindenképpen erre a belátásra késztette 890