A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

CSÍKI Tamás: A miskolci izraelita kis- és középpolgárság a két világháború közötti időszakban

Nézzük röviden, hogyan változtak a miskolci gazdasági és érdekképviseleti testületek a világháború után, mi jellemezte működésüket az átalakuló politikai feltételek között. Az 1920-as években létrejövő szervezetek egy része erősebben és közvetlenebbül kapcsolódott a különböző ideológiai irányzatokhoz, ami az iparosok és a kereskedők megosztottságát fokozta. Az ipartestülethez közel álló Miskolci Kisiparosok Szövetsége tagjai politikai és társadalmi érdekeinek megvédését is fontosnak tartotta, s mivel ez számos izraelita kisiparosra vonatkozott, lehetőség nyílt egy „kontra" iparosszervezet létrehozására: 1920-ban alakult meg a Miskolci Iparosok Nemzeti Szövetsége, amely a „nemzeti érzés" fejlesztését kívánta előmozdítani, s a Miskolci Keresztény Hitelszövetkezetre próbált támaszkodni. (A szervezet kormányhatósági felügyelet alatt állt, ami irányítását és működését is közvetlenül meghatározta.)

39 Az ipartestület a világháború után belső válságot élt át (bár később úgy vélekedett, hogy a '20-as években „érintetlen maradt az idők szenvedélyeitől"

40

): az évtized közepén a szegényebb, gazdasági hierarchiából kiszoruló tagjainak részvételével ellenzéki mozgalom bontakozott ki, amely a szilárdabb egzisztenciájú, elsősorban izraelita kispolgárság, illetve a testület vezetői ellen irányult. Az ellentétek politikai színezetet nyertek, s az „ellenzéknek" sikerült elérnie, hogy 1929-ben az izraelita Stern Sámuel alelnök lemondjon tisztségéről.

41 Az éleződő szembenállással összefügg, hogy 1925-ben alakult újjá a kamara, amelynek iparos szakosztályába az említett erősebb pozíciójú ipartestületi tagok kerültek be, ami újabb változásokra utalhat: elsősorban arra, hogy az ipartestületi vezetőség immár a kamarán belül, annak nagyobb tekintélyét, anyagi erejét és bővebb lehetőségeit felhasználva kívánta az erősebb iparosok érdekeit képviselni. (Mindezt a '20-as évek közepén kibontakozó kézmüveskamarai-mozgalom keretében képzelték el oly módon, hogy az iparszakosztály kettéosztásával külön kézműiparos osztály alakulna, amely a kamarán belül a kisiparosok nagyobb önállóságát biztosíthatná.)

42 Másrészt a kamara maga is elfogadta, bár korábban a kereskedők érdekeit helyezte előtérbe, hogy kézműipari szakcsoport alakuljon (igaz, az iparos szakosztályon belül), ezáltal kívánta ugyanis csökkenő erejét és befolyását, ami a kiskereskedők egy részének szegényedésével függött össze, a stabilitásukat őrző kisiparosokkal felfrissíteni. (A világháború utáni gazdasági-társadalmi változások tehát közvetlenül hatottak a különböző érdekképviseletek működésére és belső viszonyaira.) Az utóbbiak érdekében szorgalmazta a kamara az 1920-as évek közepétől folyamatosan a terjedő kontárkodás megrendszabályozását, a városi hatóságok által fenntartott, s a kisipar érdekeit sértő kézműipari műhelyek összeírását és megszüntetését, a vánmivel érdeke volt, hogy annak felügyeleti és ellenőrzési joga az imaegyesület fölött megmaradjon. Bm Lt. IV. 1925/B Egyesületi iratok 3., Tanulmányrészletek a miskolci zsidóságról, (kézirat é.n.) A Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Adattára (a továbbiakban: HTD) 89. 107. 1-7., Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945. Bp. 1992. 105., 109., Borsod megyei Lapok VI. (1886.) 39. sz., Zsidó Lexikon. Szerk.: Újvári Péter Bp. 1929. 606-07. 39 Bm Lt. IV. 1925/B 34. A Miskolci Kisiparosok Szövetségének alapszabályai., a Miskolci Iparosok Nemzeti Szövetségének alapszabályai. 40 A miskolci Ipartestület 50 éves múltja. Közli: Kovács L. Miskolc 1935. 41. HTD 53. 3550.1. 41 Uo 47., 54. 42 A miskolci Ipartestület 41. évi jelentése az 1925. évről. Miskolc 1926. 42. 866