A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)
BODNÁR Mónika: Balogh Béla, Putnok és Harmac történetírója
mányokat írt, s ilyen irányú munkásságáért a Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban levelező tagjává választotta. 20 Az itt említett forrásokból nem derül ki, hogy Balogh Bélának és Balogh Sámuelnek köze van egymáshoz. Talán nem tévedek, amikor azt állítom, hogy ezzel a címszavak írói sem voltak tisztában, ugyanis csak ezzel magyarázható az a tény, hogy míg Balogh Sámuelt almási, addig Balogh Bélát serkei előnévvel illették. Ez utóbbi nyilvánvalóan lakhelyére, gyermek- és ifjúkorának helyszínére utal. Balogh Sámuelről viszont tudjuk, hogy a Borsod megyei Nagybarcán született, atyja Balogh Mózes ott volt református lelkész. 21 Az almási előnevet az ősök származási helyéről kapta. Ősei ugyanis az Ugocsa megyei Fertős-Almáson laktak. A 19. század elején négy testvér: Balogh Pál, József, Ferenc és Sámuel együttesen folyamodtak nemes Ugocsa vármegyéhez nemesi voltuk bizonysága érdekében. Hosszas nyomozás, számos tanú kihallgatása után a megye a kért okmányt ki is adta. Ennek részleteiről Nagy Károly számol be Dr. Almási Balogh Pál életútja című könyvében. 22 Tehát nem akármilyen családból származott Balogh Béla. A családfát vizsgálva megállapítható, hogy az egyenes- és oldalági felmenők között számos tanult ember, református lelkész, jogász és orvos volt található, akiknek többségétől az irodalom és a tudomány sem állott távol. Ilyen előzmények után már nem meglepő, hogy ő is gyakorlott tollforgatóként, történeti munkák szerzőjeként áll előttünk. Ehhez nyilvánvalóan hozzájárult iskoláztatása is. Mint arról Sáros-Patakon a' heh. hitvallást követők' főiskoláján 1852-dik év január 15-dik napján Zsarnay Lajos főiskolai igazgató által kiadott iskolai bizonyítvány tanúskodik, Balogh Béla 22 éves sajókeszi születésű ifjú, kinek édes atyja Balogh Sámuel serkei lelkész, s aki alsóbb iskoláit részint a rimaszombati, részint a pataki gimnáziumban bevégezvén, 1844. július 19-én az akadémikusok közé fölvétetett, az akadémiai tudományokat hetedfél éven át hallgatta szorgalommal, a tudományokba 's nyelvekben kitűnő osztályzatra érdemesítették. Ez a bizonyítvány Katona Pál ideiglenes e. jegyző által felolvastatott a Gömöri Egyházmegye Rimaszombatban tartott közgyűlésén 1852. május 21-én. 23 Balogh Béla 1852-1857 között édesapja káplánjaként szolgált Serkén, 24 majd ezt követően került a harmad református egyházközség élére, ahonnét 1866-ban Putnokra hívták. A lelkészválasztásra 1866. április 8-án került sor. 25 Hogy a putnokiaknak milyen fontos volt, hogy Balogh Béla elfogadja meghívásukat, azt bizonyítja az a tény is, hogy az egyháztanács ugyanebben a hónapban többször is egymás után az új papi díj levélről tárgyalt. 26 Ennek megfelelően a putnoki hívek egy 80 köböl életből álló alapítványt hoztak létre azzal a céllal, hogy ezen alapítvány az egyház kezelése alá helyeztetvén, ennek magtárilag kezelt kamataiból az elválasztott lelkész Balogh Béla úr évi fizetése, de csakis egyedül a nevezett lelkész úr személyét illetőleg pótoltassék ki - az eddigi hiteles conscriptió szerint befolyó fizetés évenkint 80 köbölig biztosítassék. 21 Figyelmet érdemel az alapítványi kötelezvények azon kitétele, mely szerint aláb írt alapítók ezen alapítványt csak is egyedül Balogh Béla úr személyéhez kötik, s az eből jövőre származtatható minden következtetések nélkül, határozottan kikötik maguknak a' jogot, hogy a' nevezett 20 Borovszky S., szerk. é. n. 363. UNagyK., 1992. 14. 22 Nagy K., 1992. 11-14. 23 Az eredeti iskolai bizonyítvány a putnoki ref. egyház tulajdonában, másolata GMA ltsz. 89.73.2. 24 Nagy K., 1992. 18-19. 25 A putnoki ref. egyház lelkészválasztásáról szóló jegyzőkönyv a putnoki ref. egyház tulajdonában 26 1866. április 15, 22, 29, Protocollum ... 428-429-430. (A putnoki ref. egyház tulajdonában) 27 1866. április 29-i ülés jegyzőkönyve. Protocollum 430. 819
