A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

HECKENAST Gusztáv: II. Rákóczi Ferenc udvari tanácsa

lengyel palatinátus rendéihez, hogy a határszéli rablók megfékezésére kiküldte Platthy Sándort, „consiliarium meum aulicum".

9 Úgy látszik, a Tanács nem egyszerre alakult, későbbi adatok is arra mutatnak, hogy meglehetősen képlékeny testület volt. Az esküt a fejedelem udvari tanácsosaitól és a Tanács vicesecretariusától vette ki. Ez utóbbi eskümintája fősecretariusokat is említ, akiknek nem maradt saját esküformulájuk, vagy azért, mert a Tanács tagjai voltak, vagy pedig a funkció betöltetlen maradt. A vicesecretarius külön eskümintája azt sugallja, hogy ő nem volt tagja a Tanácsnak, valami hivatalvezető-félének látszik, aki állandóan kéznél van, referál a fejedelemnek, expediálja vagy expediáltatja a kiadmányokat. Az ő hatáskörébe tartoztak az ülésjegyzőkönyvek is, de ezek sok különböző kézírással készültek; a manuális munkára a Tanács nyilvánvalóan a Kancellária írnokait vette igénybe. Kikről állíthatjuk, hogy tagjai voltak az Udvari Tanácsnak? Minthogy nem maradt ránk (ha egyáltalában volt) egyetlen tanácsosi kinevező irat, egyetlen tanácsosi névsor sem, egy biztos(?) fogódzónk van, a consiliarius, egykorú magyarsággal: tanács cím. Meglehetősen véletlenszerű, hogy valakit consiliariusnak, intimus vagy aulicus consiliariusnak mondanak vagy címeznek; a tanácsosoknak általában egyidejűleg más, esetleg egyszerre több funkciójuk is volt, és távol az udvartól talán nem is tudták róluk, hogy egyúttal tanácsosok is. Következzenek tehát az egyes tanácstagok, kezdve az elnökkel és a titkárral, folytatva - abc-rendben - az igazolható tanácsosokkal, és lezárva a sort azokkal, akiket a szakirodalom „gyanúba vett", de tanácsos voltuk a rendelkezésemre álló adatokból nem igazolható. Vay Ádám (ref.) 1682-1685 között Thököly híve volt, 1700-ban részt vett Rákóczi titkos szervezkedésében, a szabadságharchoz 1703. október 20-a körül, a tokaji táborban csatlakozott. A fejedelem udvari marsallá, a jászok és kunok főkapitányává nevezte ki.

10 Gróf Barkóczy Ferenc lovassági tábornok, Duna-Tisza közi vezénylő generális 1705. augusztus 29-én kelt levelében az Udvari Tanács elnökének és titkos tanácsosnak (consilii aulici praesidi et intimo consiliario) címezi.

11 Rákóczi pedig egy sajnos keltezetlen iratban „Hadi és Udvari Tanácsunk Fő Praesessé"-nek mondja.

12 Minthogy ő állt a fejedelmi udvar élén, szinte bizonyos, hogy kezdettől fogva elnöke volt az Udvari Tanácsnak. Igazolni látszik ezt egy tanácsülésre utaló korai adat, még az ülésjegyzőkönyvek készítése előtti időből: Ónodi Csiszár István szolnoki commendáns „valamely só bely kegyelmességét" kérte Rákóczinak a végház számára egy 1704. április 4-én kelt, Vay Ádám udvari főkapitánynak címzett levélben, amelyre rájegyezték az elintézést: „resolutae in Excelso Consilio die 8. Április 1704 in castris ad Agriam positis".

13 A szécsényi országgyűlés azután Vayt szenátorrá választotta. Bulyovszky Dániel (ev.) nógrádi alispánfi, Ráday Pál sógora, valószínűleg vele együtt, a tokaji táborban csatlakozott a szabadságharchoz. Gazdasági szakember volt, 1704-től a szabadságharc végéig elsősorban főszámvevői (rationum exactor) feladatokat látott el. 1705. június 16-án lett az Udvari Tanács titkára (secretarius), ahogy ezt a Protocollum Instantiarumba saját kezűleg bevezette,

14 és amiből következik, hogy korábban 9 Ráday P. Iratai I. 134. 10 Esze T. 1969.; Heckenast G. 1997. 11 MOL G. 26. IV. 2.a. 1705. augusztus 29. 12 MOL G. 16. I. 2.i. No. 4536. 13 MOL G. 26. IV. 2.a. 1704. április 4. 14 MOL G. 19. II. 2. i. Protocollum instantiarum, 1705. június 16. No. 407. A jegyzőkönyvet a kérvények elintézéséről „sub officio secretariatus mei" június 17-től vezette. 562