A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

RÉMIÁS Tibor: Nemes királyi csizmadiacéh Szepes mezővárosában – Különös tekintettel 19. századi vagyoni helyzetére, kapcsolatrendszerére és adakozókészségére

NEMES KIRÁLYI CSIZMADIA CZÉH SZEPSI MEZŐVÁROSÁBAN - Különös tekintettel 19. századi vagyoni helyzetére, kapcsolatrendszerére és adakozókészségére RÉMIÁS TIBOR A történetében és értékeiben is nevezetes, nagy múltú Szepsi (ma Moldava nad Bodvou) mezőváros hallatán egyszerre több - fontossági sorrendjét nehezen megállapítható - dologra is asszociálhatunk. A Bódva-völgy felejthetetlen, szerves részét alkotó tájegységére, amely a Cserehát északi részén húzódik, félúton a Rozsnyóról Kassára vezető országúton. Nemzetiségi hovatartozását tekintve évszázadokon át Abaúj vármegyei magyar mezővárosra, amelyben Trianont követően, mára már a lakosságnak csak a fele vallja magát magyarnak. A vallási toleranciában mindig is élen járó településre, ahol a nagyszámú katolikus és református jól megfért az elenyésző számú evangélikus, valamint ortodox és izraelita vallású lakossággal.

1 Az egykori Felvidék egyik legrégibb katolikus templomára, amit személyesen, de képeslapokról is ámulattal szemlélünk. Messze földön híres mesterembereire (hajdan királyi kerékgyártóira, majd főleg csizmadiáira, nemkülönben a tímárokra, szabókra, kovácsokra, mézeskalácsosokra, kalaposokra, ...) és régi heti, országos vásáraira. A mezőváros több neves szülöttére, úgymint a történetíró Szepsi Laczkó Mátéra (16. század eleje), az útleíró Szepsi Csombor Mártonra (16. század vége), az egyházi író Szepsi Korotz Györgyre (17. század eleje), a filozófus és fordító Szepsi Macer Györgyre (17. század eleje), vagy az író református lelkész Szepsi Vendégi Györgyre és még sorolhatnánk. Tanulmányunk nem monografikus igényű, így a fenti asszociációs sorokból pusztán egyet kívánunk kiemelni, a „messze földön híres mesteremberek"-et, de azon belül is a csizmadiákat. A szepsi csizmadia céh egy meghatározott 19. századi irategyüttesének feldolgozására vállalkoztunk.

2 A forrásgyűjtemény érdekessége, hogy az - ugyanúgy, ahogy talán évszázadokon át - saját céhládájában maradt ránk, és a mai napig is úgy őrzik. Miről is van szó? 1989-ben a kassai Technikai Múzeum tájházat alapított Szepsiben. Az egykoron Zsolner András szepsi kovácsmester műhelyében és lakóhelyiségeiben közel 10 éve helytörténeti, céhes és kézműipari kiállítások várják az idelátogatókat vagy a Jászó (Jasov) felé utazó betérőket. A mecenzéfi kapák, a kovács, a szabó, a 1 Fényes Elek korában a mezőváros vallási képe így festett: „1.082 kath., 67 evang., 1.232 ref., 6 n. e. óhitű, 22 zsidó lak.; " Fényes E. 1851. IV. köt. 124. 2 1992 és 1994 között a Bódva-völgy történeti-néprajzi kutatását végeztük, 27 más-más szakterületű kutatótársammal egyetemben. Ez a tanulmány az OTKA F 4614. számon nyilvántartott kutatási program keretében készült. A további kutatási eredmények „Tanulmányok a Bódva-völgye múltjából" című tanulmánykötetben 1999 tavaszán láttak napvilágot. 621