A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)
HECKENAST Gusztáv: II. Rákóczi Ferenc udvari tanácsa
nem ő volt a titkár. A szécsényi országgyűlés a Gazdasági Tanács főszámvevőjévé választotta, de a consiliarius címet csak 1707. június 28-án, a Gazdasági Tanács decentralizálásakor kapta meg. Úgy látszik tehát, hogy csak a titkára volt az Udvari Tanácsnak, de tanácsosa nem. (Ugyanígy lesz a Szenátus titkára Olasz Ferenc, 15 majd Krucsay István 16 - egyikük sem volt szenátor.) Brenner Domokos (róm. kat.) mosoni alispánfi, császári, majd francia tiszt, Nantes-ban felszentelt pap, hazatérése után Széchényi Pál kalocsai érsek titkára, hántai prépost. 1705. április 4-én jelentkezett Bercsényinél kurucnak; 17 bizonyára változatos életútján szerzett ismereteinek köszönhette, hogy néhány hét múltán, május végére tagja lett az Udvari Tanácsnak. 18 Ezután diplomáciai feladatokat látott el, Rákóczi vatikáni, moszkvai, végül versaillesi követe volt. Galambos Ferenc (ref.) 1684-1685-ben Thököly ungvári kapitánya volt, 1703 nyarán a kurucok elől Eperjesre húzódott. 1704 szeptember elején csatlakozott a szabadságharchoz. 19 Rákóczi 1705. január 2-án szatmári főkapitánnyá, június l-jén ecsedi commendánssá nevezte ki. 20 1705 tavaszi hónapjaiban három levélíró is consiliariusnak, illetve intimus consiliariusnak címezi, egyikük Rákóczi generáladjutánsa, 21 tanácsos volta tehát kétségtelen. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy a kérdéses időben a Tiszántúlon tartózkodott, így az Udvari Tanács munkájában nem vehetett részt, consiliariussága megtisztelő címnek látszik csupán. A szécsényi országgyűlés szenátorrá választotta, 1706-tól tiszántúli vicegenerális volt. Gerhard György (ev.) honti alispánfi, volt zólyomi alispán, Radvánszky János sógora. 1703 novemberében kuruc commissarius Körmöcbányán, 1704 márciusában ezredes. 22 1704. június 18-án említik először consiliarius aulicus-nak. 23 Általában az udvarban tartózkodott, 1705-1706-ban Rákóczi főkomornyikja (kincstartója) volt, nem meglepő, hogy sokszor említik consiliariusnak. A szécsényi országgyűlés szenátorrá választotta. Jánoky Zsigmond (ev.) egykor Thököly diplomatája, a szabadságharc előtti években Hont vármegye alispánja volt. Valószínűleg rögtön csatlakozott Rákóczihoz, amint a kurucok lakóhelyére, a kishonti Ráhóra értek. 1704 elején a bányavárosi tisztújítások fejedelmi biztosa volt. 1704. március 2-án mint consiliarius írta alá az ungvári kapitulációt. 24 Tanácsosi tiszte mellett 1705. március l-jétől udvari kancellár (aulae cancellarius), illetve főkancellár. 25 A szécsényi országgyűlés szenátorrá választotta. Kossovics Márton (felekezeti hovatartozását nem sikerült kiderítenem) Szabolcs vármegyei jegyző már 1703 nyarán csatlakozott a szabadságharchoz. 26 Rákóczi 1705. január 2-án az Országos Főhadbiztosság (Commissariatus) secretariusának nevezte ki 15 MOL G. 19. II. 2. e/A. 1706. június 20. 16 Rákóczi Tükör II. 345. 17 Archívum Rákóczianum I/IV. 437. 18 MOL G. 19. II. 2.i. Protocollum instantiarum, 1705. május 29. No. 264. 19 Heckenast G. 1993. 169. 20 Károlyi Oklevéltár V. 165. - MOL G. 19. II. 3.h. Protocollum Rákóczianum I. 1705. június 1. 21 MOL G. 26. IV. 2. a. 1705. április 17., június 3., június 29. 22 Bánkúti I. 1991. 38.; Rákóczi Tükör II. 8. 23 MOL G. 19. II. 3.h. Protocollum Rákóczianum II. 223. 24 MOLG. 16. I. 2.d. No. 15. 25 OSzK Kt Fol. Hung. 1389/4. fol. 26. 26 MOL G. 19. II. 2.i. Protocollum instantiarum 1704. november 12. No. 14. (Eszerint ekkor már másfél esztendeje szolgál.) 563