A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

DÉTSHY Mihály: Megjegyzések a pataki várak dolgában

Lászlónak, hogy pataki kúriáját - amelyet 1461. évi kiváltságlevelében a Hécén állónak nevezett -, vár módjára megerősítse, és más pataki várra vonatkozó forrás nem ismeretes - eltekintve az 1445-ben egyetlenegyszer említett „fortalitium"-tól -, bátran azonosíthatjuk a 15. század végi és 16. század elejei forrásokban említett Patak várát a hécei várkastéllyal. Ennek egykori helyét és alakját J. Dankó Katalin régész ásatása és publikációja tisztázta.

18 Mint idéztük, 1988. évi lektori véleményében Szűcs Jenő is elismerte, hogy a „castrum Patak" a Hécén állt. „A toronynak és a palotaszárnynak, amely a hármas árkád belső oldalának évszáma szerint 1541-ben (valójában 1540-ben) készült el, egyidejű építése ellen szól a két építmény célszerűsége és feltételezett rendeltetése is" - írja Janó Ákos.

19 De vajon ki állította ezek egyidejű építését. Egyébként a hármas árkád nem az eredeti helyén és nem eredeti teljes alakjában látható a jelenlegi helyén, évszáma szerint sem épült egyidejűleg a toronnyal. Ezt az ún. Perényi-szárnyat, amelyet 1540 és 1542 között kezdtek építeni, már Perényi Gábor fejeztette be 1563-ban, amit az udvar felőli eredeti helyén látható ablaknak verses felirata tanúsít: „Regia fundavit quae tecta Perenius heros, Jam Gábriel decorat, parce Christe precor. 1563." („Ezt a királyi lakot, mit a hős alapíta Perényi, Gábor díszíti már, Krisztusom oltalmazd. 1563."). „Nyitva maradt még a kérdés, hogy az 1482-től gyakran előforduló Pálóczi László és utódai birtokát képező középkor végi vár okleveles adatai nem vonatkoztathatók-e az 1444-ben átalakított volt dominikánus kolostor helyén továbbfejlesztett erősségre... amit az emlékezet (egy 1580. évi tanúvallomás) alsó várként őrzött meg"

20 ... Janó Ákos továbbszövi a feltevéseket. Ez lenne az 1529-ben az eperjesi bírónak (és nem általa) írt levélben említett Bodrog-parti „pallacium", ami nem jelent „erődített udvarházat vagy éppenséggel várat". Ez az erősség Janó Ákos szerint „a már fennálló Vöröstorony korábbi épülete lehetett", lehetett szerinte a dominikánus kolostor is, „de semmiképpen nem lehetett a Détshy által feltételezett hécei udvarház".

21 Ezt nem is feltételeztem. Nyilvánvaló, hogy a Bodrog partján állott „pallacium" nem lehetett a magaslaton, a Bodrogtól távol álló hécei várkastély. Korábban valóban feltételeztem azt, hogy ez az általam akkor még korábbinak vélt Vöröstorony is lehetett.

22 Érdekes adalékkal, ha talán nem is okvetlenül perdöntő bizonyítékul szolgálhat arra, hogy a Vöröstorony nem épült 1534 előtt, a Perényi Gábor halála utáni évben, 1568. április 21-én a királyi tulajdonná lett pataki uradalom udvarbírája, Soklyossy András által Kassára a Szepesi Kamarának küldött alábbi jelentése:

23 „Állva mi élénkben Daru Lukács pataki polgár az ű feleségével, Erzsébet asszonnyal egyetemben és az Csomó György gyermekivel, prókátorával egyetemben úgy mint fölpörös, tőn illyen feleletet: Hogy mikoron úgymond az Nagyságos Prini Pétör Patakot elfoglalta volna, szállá be az mi atyánk házában, ki Csomó Pálé volt volna, én pedig Erzsébet asszony és Csomó György (kinek árvái kegyelmetek előtt vannak) Csomó Pál gyermeki voltunk, és az házban laktunk. Az nagyságos Prini Pétör mikoron az mi házunkban beszállott volna, minket az házból kikülde. Nagy sokszor kenyörgöttünk ű 18 /. Dankó Katalin: A sárospataki castellum kutatása. Castrum Bene 2. 1990. 217-225. Bp. 1992. 19 7.Ai.rn.51. 20 7. Á. i. m. 51. 21 J. Á. i. m. 52. 22 Détshy Mihály: Adalékok Perényi Péter sárospataki várépítkezésének és mestereinek kérdéséhez. Ars Hungarica 1987/2. 123. 23 MOLNRA 1067/28. 400