A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

DÉTSHY Mihály: Megjegyzések a pataki várak dolgában

választottak, és alamizsnájukkal a mondott monostor nagyszámú fráterét szokták eltartani. Az utóbbi időben azonban az ott lakó fráterek rendezetlen és feslett életvitele miatt a mágnások és nemesek, valamint más világi férfiak a fráterektől visszahúzódva semmilyen rokonszenvet nem tanúsítottak irányukban, és így az utóbbi néhány esztendőben az alamizsnák elfogyván, a nevezett monostor néptelenné, és az efféle fráterektől elhagyatottá vált, és még a kánoni órákat sem tartják meg ottan. Elannyira, hogy gyakorta csupán egy, néha - bár ritkán - a mondott szerzet két frátere időzik benne, és azok is ahogy a közhit tartja, többnyire a kolostoron és kerítésén kívül kószálnak. Amiért is a nemes Pálóczi urak alázattal könyörögtek nekünk, hogy a mondott monostornak, amely napról napra romladozik, épületeivel meg építményeivel romba dőléssel fenyeget, és amelynek klenódiumai nagyobbrészt szétszórattak, alkalmas orvoslásáról gondoskodni méltóztassunk, nehogy frátereink, de még világiak ittlakásától is megfosztassék". A kolostornak a levélben leírt romladozása és elnéptelenedése hihetővé teszi, hogy azt néhány évvel korábban Perényi János - Pálóczi Simont támadva - elfoglalja és körítő falait megerősítse, vagy éppen a kolostor már korábban megindult lezüllése bátorította elfoglalására és erődítésére. Janó Ákos valószínűbbnek tartja, hogy Perényi János a város déli végén állott domonkosrendi kolostort erődítette, miután szerinte az már a 15. században kiürült. Ez a feltevés jogos, de semmivel sem bizonyított. A kolostor ugyan nem ürült ki a 15. században, sőt még 1526-ig bizonyítottan működött. Javait és adóját 1494-95-ben felsorolják. 1508-ban Estei Hippolit egri püspök helynöke 50 dénárt adományozott helyreállítására, miután az templomostul leégett. Majd 18 évvel később, 1526. július 25-én kegyura, Pálóczi Antal Mohácsra készülőben, végrendeletében 50 forintot hagyott az „alsó kolostor" Szent Domonkos templomára. Janó Ákos joggal következtetett a „felső kolostor" 15. századi elnevezésből az 1526-ban valóban előforduló „alsó kolostor" elnevezésre.

7 Egyértelműen tehát nem dönthető el, melyik kolostort erődítette Perényi János, régészeti ásatás hiányában az sem, hogy hol állt a domonkosok kolostora. De legkevésbé valószínű, hogy a belső vár közvetlen közelében, a 17. századi eredetű volt trinitárius kolostor helyén, ahol annak helyreállításakor végzett ásatás során nem bukkantak a domonkos kolostor nyomaira.

8 Janó Ákos a kolostor kérdésével kapcsolatban még a következőket írja: „Nagyon valószínűtlen, hogy Pálóczi László a ferences kolostort alakíttatta volna át, miközben ott volt egy kúriája". Joggal kétli ezt, miközben kizárja, hogy a ferences kolostorról volna szó, hiszen nem Pálóczi, hanem Perényi János erődíttette az egyik kolostort, Pálóczi pedig csak 21 évvel később erődíttette királyi engedéllyel hécei kúriáját.

9 Janó Ákos számára a Vöröstorony építésének ideje a legfontosabb kérdés. Mint írja: „Magát az erődítést, amit Perényi Péter 1534-ben elkezdett, elsősorban a külső vár kialakítására koncentrálta. A Vöröstoronynak korábbinak kellett lenni, mivel a külső falak értelmetlenné teszik a lőréseket, amelyek a Vöröstoronyban már megvoltak".

10 Az alsó szintnek a könyvemben közölt alaprajza világosan mutatja, hogy a toronynak a vá7 Szombathy János: História Scholae... Sárospatakiensis, (Sp. 1860.) a királyi jövedelmek 1494-95. évi jegyzéke; 1508. dec. 9. Estei Hippolit egri udvartartásának számadásai, Modena, levéltár, filmen a MOL filmtárában; „Dedi monachis ordinis Sancti Dominici residentibus in Sárospatak, quorum claustrum cum ecclesia combustum est amore dei denarios 50; Pálóczi Antal végrendelete, MOL Dl. 82732: „Item ad reformacionem Ecclesiae claustri inferioris S. Dominici in Pathak legamus fi 50." 8 J. Á. i. m. 44. Téves az a megállapítás, hogy „a dominikánus kolostorok mindenütt keletéit épületek voltak". 9 J. Á. i. m. 42. 10 7. Á. i. m. 50. 397