A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)
DANKÓ Katalin–FELD István–SZEKÉR György: A régészeti kutatások jelentősége a sárospataki vár építéstörténetének felderítésében
A RÉGÉSZETI KUTATÁSOK JELENTŐSÉGE A SÁROSPATAKI VÁR ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉNEK FELDERÍTÉSÉBEN DANKÓ KATALIN-FELD ISTVÁN-SZEKÉR GYÖRGY Az elmúlt korok építészeti emlékeinek kutatása során gyakran még a legfelkészültebb szakember sem tudja függetleníteni magát az érzelmi szempontoktól. Ezek közé tartozik az a társadalomtudomány pszichológiai megközelítésben talán még nem is vizsgált jelenség, amelyet röviden talán úgy nevezhetnénk, hogy „az a szebb (kedvesebb), ami régebbi". Nincs terünk most arra, hogy mindezt példák sorával támasszuk alá, csupán egy igen árulkodó esetet kívánunk megemlíteni. A történeti Szabolcs és Szatmár megyék határán elterülő Vaja reneszánsz kastélyának építési ideje nem tisztázott, mivel írott forrásanyag alig maradt fenn történetéről. Az adattöredékek elemzésekor írta Koroknay Gyula, a környék műemlékeinek jeles kutatója, miszerint „a legkedvezőtlenebb eset az lenne", ha egy bizonyos birtokos a 16. század közepén élt volna - hiszen ebben az esetben nem lehetne 1526 elé keltezni az általa mindenképpen „a magyar reneszánsz kultúra nemesi legyökerezése" fontos bizonyítékának kívánt - általunk azonban csak az 1580-as évekre helyezett - épületet.' Ez egyúttal azt is bizonyítja, hogy nem csupán Sárospatakra jellemző az a lelkes lokálpatriotizmus, amely nem nyugszik bele abba, hogy a város vagy a környék egy jeles történeti emlékét újabban sokkal későbbi időkből eredezteti a kutatók egy része. Ugyanis szinte már tudománytörténeti példatárba illik annak áttekintése, mikor és hogyan ítélték meg művészet- és építészettörténészek a sárospataki vár magjának, a Vörös-toronynak építési idejét. Bár már egy 18. századi urbáriumban az olvasható, hogy a 16. század első felében élt Perényi Péter és fia Gábor emeltette 2 , az épületet elsőként alaposan leíró Divald Kornél 3 óta meggyökerezett a köztudatban az a - Gerő László vártipológiájával 4 is alátámasztott - vélekedés, mely szerint az épület a legtökéletesebb Árpád-kori királyi lakótornyunk. Bár e felfogást alaposan megingatta a sárospataki vár története kutatásában mindeddig a legjelentősebb érdemeket szerzett Détshy Mihály 1966-ban közzétett tanulmánya 5 , mely szerint az Árpád-kori pataki vár a mai Sátoraljaújhely felett emelkedett, teljesen azonban máig sem tűnt el, ha a kutatók többsége meg is egyezett egy újabb, 15. 1 Koroknay Gyula: Adatok a vajai Vay-kastély történetéhez. Műemlékvédelem VII (1973) 73-74., uő: Néhány újabb adat a vajai várkastély építéstörténetéhez. Rákóczi-kori tudományos ülésszak, 1973. szeptember 20-21. Szerk. Molnár Mátyás. Vaja, 1975. 101-103. L. a kérdést bővebben: Féld István: 16. század kastélyok régészeti kutatása Északkelet-Magyarországon. Kandidátusi disszertáció. Bp. 1994. 148-155. 2 Détshy Mihály: Hol állt a középkori sárospataki vár? A Herman Ottó Múzeum Évkönyve VI. (1966) 177. 3 Divald Kornél: A sárospataki vár. Klny. a Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönyéből, Bp. 1902. 4 Először csak Sárospatakra: Dercsényi Dezső-Gerő László: A sárospataki Rákóczi-vár Bp. 1953., majd összefoglalóan: Gerő László: Magyarországi várépítészet Bp. 1955. 120-125. 5 L. a 2. jegyzetben i. m. 375
