A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KÁRPÁTI László: Az egykori abaújszolnoki görög katolikus fatemplom Myskovszky Viktor rajzain és az egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján (1876,1877)

18. A vaszárak, a reteszek milyenek? Az ajtófélfák és sarkok milyen állapotban vannak? Minden jó állapotban van. 19. A templom belső részét, a szentélyt mikor vakolták, milyen állapotban van? A hajót és a narthexet vakolták-e? Mivel a templom fából készült, vakolásra nem szorul. Sosem volt meszelve. Bár a fatemplomokat szokás festeni, ez festetlen. Mindezek ellenére takaros állapotban van. 20. A templom kövezete milyen? Milyen állapotban van? A szentély, a hajó? A narthexben nincs semmiféle kövezet, a szentélyben és a hajóban deszkapadló van közepes állapotban. 21. Vajon a szentélyt a hajótól ikonosztáz választja-e el? A szentély hosszúsága, szélessége, mélysége hány méter? így van. A szentély 4,69 m hosszú, 4,24 m széles és 5,69 m magas. 22. A szentélyben kő, tégla, vagy fa oltár van? Milyen és hány lépcsőn áll? Hány méter a hossza és a szélessége? Van-e baldachin, a baldachint tartó oszlopok az oltár lapján, vagy azon kívül állnak? Az oszlopok hengeres, vagy szögletes keresztmetszetűek? Maga a baldachin milyen formájú? Kör, téglány vagy négyzet alakú? Hogyan van aranyozva, vagy díszítve? Az oltár kőből van, elől két lépcsővel. Az alsó 1,89 m hosszú, 1,12 m széles. A felső 1,35 m hosszú, 0,69 m széles, mindkettő magassága 0,41 m. Az oltárasztal kő építmény. 1,34 m magas, 1,36x1,21 m méretű lappal. Baldachin nincs, az oltár lapján Krisztus keresztrefeszítésének képe áll, mely 1,26x0,79 m méretű és körben végződik. A képet cirádás, szőlőfürtös, aranyozott, kivájt oszlopok keretezik. Ezek fölött ugyancsak cirádák vannak, ezzel felirattal: (olvashatatlan) még feljebb az Epifánia képe. A csúcson az Atyaisten képe. Két oldalt Dávid (balra) és Náthán (jobbra) próféta képe. Az egész építmény maga 2,84 m magas. 23. Az oltár alapja az előírt három terítővel van-e letakarva? Úgymint: kataszarka, indüthia, eiléton? Mindezek milyen anyagból készültek? Milyen állapotban vannak, mikor mosták őket? így van! Valamennyi vászonból van. Jó állapotban, frissen mosva. 24. Az oltáron a Szent Antiminsziont az indüthia alatt tartják-e, vagy mindegyik szentmise áldozat után az ilitonnal együtt összehajtják? Ki és mikor szentelte? Melyik szentnek az ereklyéi vannak benne? Van-e szivacs? Az Antiminsziont az indüthia alatt tartják. Gagenetz József püspök szentelte 1875 április 23-án és Szent Lucia szűz fejereklyéi ékesítik. 25. Az oltáron a tabernaculum milyen anyagból van? Mivel van díszítve? Magassága, szélessége? Mivel van öltöztetve? Zárva van-e, biztos-e? Jó kulcsa van-e? Ki őrzi a kulcsot? A tabernaculum fából van. Aranyozott. 0,43 m magas, nem öltöztetett. Zárva van. Biztos kulcsa van, melyet az indüthia alatt őriznek. 26. Van-e a tabernaculumban cibórium és milyen? Mikor és ki gondozza? A cibóriumnak van-e öltözete? A cibórium aranyozott alpakkából készült, fedővel van ellátva. 1868-ban Rudo György és neje, Mária költségén. Öltözete nincs, igen jó állapotban van. 27. Van-e daronoszica? Van-e selyem zacskója, melyet zsineggel nyakba lehet akasztani? A tabernaculumban őrzik-e? Mi az anyaga, ára? Ki gondozza? A daronoszica aranyozott réz pixis. 5. -Ft-ot ért. Zacskója is van, a tabernaculumban őrzik. 28. A tabernaculumban a cibóriumon és a daronoszicán kívül milyen más szent edényt őriznek? 29. Van-e Evangéliumos Könyv, amely állandóan az oltár közepén fekszik? Mikori kiadású, milyen alakú, értékű, ki a kezelője és milyen az állapota? Az Evangélium 1722-es lembergi kiadású, infolio. 1862-ben vörös bőrbe kötötték Fedor Mihály, András János és György költségén. 689