A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KOVÁTS Dániel: Zempléni Kazinczy-ünnepek 1859-ben

4. A centenáriumi széphalmi Kazinczy-ünnepség valóban mozgósító erejű megmozdulás volt, s határozott kiállást jelentett a nemzeti irányú-kezdeményezésekre gyanúsan tekintő, azokat korlátok közé szorító hatalommal szemben. Mint a kiváló tanár, Horváth Cirill írta a századelőn: „És a legyőzött, elnyomott Magyarország, midőn 1859-ben, Kazinczy születésének százados évfordulóján elzarándokolt Széphalomra, jól érezte, hogy Kazinczy örök bizalmának forrásából még mindig erőt meríthetünk a jövő számára."

58 Az utókor azonban olykor hajlamos a túlzásokra, s ez az 1859-es események kapcsán is megmutatkozott. Dongó Gy. Géza - csaknem fél évszázaddal később - így tekintett viszsza: „Mikor 1859-ben, dec. 30-án, sirpalotáját, bár országos ünneplés jelentőségével, de azért minden zajosabb, sőt siri csendességgel végzett előkészület után megnyitották, hét vármegye szine-java gyülekezett ott egybe az országból... És, mint egykorú történeti feljegyzésből olvassuk, a nemzeti elnyomatásnak 10-ik esztendejében akkor zendült föl először a lelkes honleányok és honfiak ajkairól, ott a széphalmi sirpalotának ege alatt, az Isten áldd meg és a Hazádnak rendületlenül. Tudom Istenem, hogy ebben a szivek és lelkek zendülésében akkor, ott a felhők fölött, isteni örömét lelte 'szent énekese Széphalomnak' is!"

59 A jeles helytörténész jóindulatú de túlzó megállapítása két vonatkozásban helyesbítendő: nem ekkor avatták fel a sírpalotát (mauzóleumot), s nem itt és ekkor énekelték el először nyilvánosan nemzeti himnuszunkat.

60 Hasonlóan idézi föl az eseményeket a piaristák történetírója: „Az előző 1859. évben dec 10-én (?) rendezték a Kazinczy-ünnepséget Széphalmon. Ezen az ünnepségen, irodalmunk nagy férfia születésének százados évfordulója alkalmából, megjelent a vidéki, különösen a sárospataki és újhelyi intelligencia is teljes számmal. Ezeken kívül az ország legtávolabb vidékéről is számosan ide zarándokoltak a hazafiak, kik Magyarország feltámadását már a közel jövőben reményiették. Itt nyilvánult a 10 évi elnyomatás után először szabadabban a nemzeti közérzés. Erdélyi János, sárospataki tanár, hazafias beszéde után itt merték először nyilvánosan elénekelni Vörösmarty Mihály Szózat-át és Kölcsey Himnusz-át. Szóval az ünnepség Kazinczy dicső emléke mellett az elnyomott nemzet feltámadásának reménycsillagát is jelezte".

61 Költői nagyítást tartalmaz ez a leírás is: „1859 deczember 30-án, Kazinczy Ferencz születésének századik évfordulója, egyszersmind a Kazinczy-mauzoleum fölavatása alkalmára, országos jelentőségű emlékünnepet rendezett a vármegye. Az alkalmi megnyitó szónoklatot, kardosán, díszmagyarba öltözve, báró 'Sennyey Pál mondotta, úgy tüntetvén föl ezt az ünnepet, melyben az egész ország résztvett, mint törhetetlen nemzeti egységünk tanúságát, szellemi gyarapodásunknak diadalünnepét. Kazinczy halhatatlan érdemeit Erdélyi János, a sárospataki főiskolának híres tanára, méltatta. Szemere Miklós alkalmi ódáját Matolay Etele szavalta el. Mikor az ódának ezt a versszakát interpretálta a szavaló: 'Esküdd, a késő hála bánatával 58 Borovszky Samu 1905. 281. 59 Dongó Gy. Géza 1904. 39. 60 Később Dongó folyóirata, az Adalékok is olyan adatokat közöl, amelyekből kiderül, hogy az emlékcsarnok nem akkor épült. Például: „még csak a Kazinczy Ferenc sírjánál ünnepelte a 'szent öreg' születésének évfordulóját a nemzet" 1859-ben Széphalmon (1920. 330.) - Pesten a Nemzeti Színházban a pesti gyermekkórház javára adott műsor végén 1850. március 26-án, a Losonc megsegítésére tartott díszünnepségen ugyanott augusztus 20-án már eléneklik nyilvánosan a Himnuszt. A pataki kántus Szatmárcsekén Kölcsey síremlékének avatásakor 1856. május 18-án ugyancsak megteszi ezt nagy ünneplés közepette. Mindez, természetesen, nem kisebbíti a széphalmi alkalom jelentőségét, felemelő voltát! 61 Hudra János 1898.318. 670