A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KOVÁTS Dániel: Zempléni Kazinczy-ünnepek 1859-ben

legyen szent és emlékezetes ti előttetek, ifjak, Kazinczy Ferenc születésének századik évnapja!"

3 Futó Mihály emlékbeszédéből - mint a helyzetre jellemzőt - ezt idézzük: „Hála a gondviselés kegyelmének! intézetünknek támaszt az ur pártfogókat és támasztand, mig szent hitünk fénye világol; kellett támasztania egy Kazinczyt is, s neki a legszebb szerepet: 'egy nemzet haldokló nyelvét ujjászűlni' feladatává tenni. Mig azért nagy Kazinczynk nemzetünknek méltó dicsősége: iskolánknak édes büszkesége is egyszersmind. [...] Az önállóan működő erők öszpontosítása körül lelem föl már nagy Kazinczynk egyik halhatatlan érdemét. Előtte irodalmunknak nem volt központja..."

39 A végén meggyőződését fejezi ki: „Igen, megjött az idő teljessége, a nemzet érti hivatását. Kazinczy nagy szelleme a lelkesek egész seregében működik. A honi nyelv, szokások és viselet édes büszkeségei a magyarnak."

40 Sárospatakon is törekedtek arra, hogy a centenáriumnak maradandó nyoma maradjon. Nemcsak az emlékfüzetet adták ki, hanem kezdeményezés történt Kazinczy szobrának elkészítésére. Ifj. Vay Miklós 1860 őszén készült el vele.

41 3. A pataki Kazinczy-ünnepély mellett a sátoraljaújhelyi és széphalmi események közvetlen előzménye az a Lasztócon tartott baráti találkozó, amelyen Szemere Miklós költőt köszöntötték névestéje alkalmából. Sokan fölkeresték otthonában, s ezen a magánjellegű együttléten formálódott ki az újhelyi-széphalmi program. A névnapi eszmecsere részleteiről nem sokat tudunk, ezért ismét „a c" 1886-os írását hívom segítségül. Az ott közölt névsorban keverednek ugyan a lasztóci, újhelyi és széphalmi ünneplők, mégis megmutatja, kik álltak a viszonylag nagy tömeget megmozgató december 30-i újhelyi és széphalmi megmozdulás hátterében. Az idézett cikk írója azt veti Matolay Etele szemére, hogy amikor Széphalomról szólt Zemplén naptárában, megfeledkezett azoknak az említéséről, akik Sennyey Pál kimagasló alakjának hátterét képezték, s a tüntetéssé váló ünnepség meghatározó tényezői voltak. Ezt olvashatjuk többek között: „Az akadémia képviselőit Erdélyi Jánost és Hegedűs Lászlót körülvevő s.-pataki és a s.-a.-ujhelyi kegyesrendi tanárok nemes alakjai, kik annyi nagy férfi keblében gyujták meg a hazaszeretet lángját, miért nem adattak át a jövőkor emlékezetének? - Vagy, amit előbb kell vala kérdenem, kik voltak azok, akik Lasztóczon Szemere Miklós névestéjén a Kazinczy ünnepély megtartását elhatározták? Hát nem érdemlik meg azon férfiak, kik már 1848 előtt, 25 éven keresztül és 1848/9-ben is Zemplén, Abauj és Ung vármegyékben a magyar nemzet történetét csinálni segitették, hogy neveik a Kazinczy-ünnepély alkalmából az utókornak átadatnának; az eszme valósulásáért pohárköszöntőt mondott Vass Gyula, aki Lasztóczon, Évva András, ki az ünnepély előkészítésének lelkes vezetésén kivül, a birtok viszony rendezését, majd a Kazinczy Ferenc unokái neveltetésének gondját is átvette, nem maradhatott volna ki a nagyszerű kép alakjai közül. Az Andrássy grófok, br. Sennyeyek, br. Vécseyek, br. és gr. Vayak, Vandernathok, Molnárok, gr. Klobusiczky, br. Barkóczy, gr. Komis és gr. Károlyi, Szentiványi, gr. Hadikné, Lónyayak, Bujanovics, Bárczyak, Péchyek, Komáromyak, Vladárok, Cseleyek, Mezőssyek, Orosz Sándor, Kossuthok, Boronkayak, Szögyényiek, Bernáthok, 38 Uo. 46. 39 Futó Mihály 1859. 15., 22. 40 Futó Mihály 1859. 23-24. 41 Vay Miklós 1860. okt. 2-án írja Erdélyi Jánosnak, hogy Miklós fia elkészült Kazinczy-szobrával, azt már fel is adta Patakra. Erdélyi János 192. 574. 664