A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

FRISNYÁK Sándor: Borsod vármegye földhasznosítása a 18-19. században

Felvidék összesített adataival (1. táblázat). A földhasználat %-os arányainak egyezése ellenére Borsod és a Felvidék-régió egészének termelési szerkezetében és a hatékonysági mutatókban (= az egy ha-ra számított tiszta jövedelem) különbségek vannak. A Kárpátövezetben a széles folyóvölgyek és az intramontán kismedencék a mezőgazdaság territóriumai. A Felvidéken a földművelés orografikus határa 1000-1100 méter, a cereáliák termelése azonban 550-600 m magasságig lehetséges. A felvidéki életkamrák (= kismedencék) nem önellátóak, egyes terményekből, elsősorban gabonafélékből, a bányakörzetek élőállatból is behozatalra kényszerülnek. Borsod - nemcsak a vizsgált időszakban, hanem a korábbi évszázadokban is - gabonát, vágómarhát és bort szállít a régió északi piacközpont] aiba. 1. táblázat: A felvidéki vármegyék földhasznosítása 1865-ben Az összterület %-os megoszlása Vármegye Ossz. terület (hektár) Szántó Rét Legelő Erdő Szőlő Nádas Haszonvehetetlen Tiszta jövedelem pengő pénzben * (Ft/ha) 1. Abaúj 289 695 35,9 10,7 10,2 36,5 1,3 _ 5,4 2,68 2. Árva 195 578 43,3 6,7 17,9 26,3 5,8 1,58 3. Bars 272 154 37,3 11,1 8,5 38,4 0,9 3,8 5,04 4. Borsod 367 298 33,3 13,3 11,7 32,4 2,5 0,3 6,5 5,15 5. Gömör 406 980 24,1 13,5 5,1 49,8 0,2 7,3 2,63 6. Heves 673 891 36,2 14,9 28,1 9,6 2,3 1,1 7,8 5,40 7. Hont 248 265 36,8 11,6 9,9 33,3 2,2 6,2 6,26 8. Liptó 218 680 16,6 11,3 17,6 48,8 5,7 1,96 9. Nógrád 429 939 38,6 11,1 10,4 31,7 2,0 6,2 4,19 10. Nyitra 596 463 46,6 9,6 12,2 25,1 0,8 0,3 5,4 6,11 11. Pozsony 436 071 47,9 12,4 12,6 19,5 1,2 0,1 6,3 8,16 12. Sáros 357 744 38,6 6,9 13,3 33,6 7,6 1,81 13. Szepes 364 475 32,6 11,2 8,4 39,7 8,1 2,11 14. Torna 62 302 20,5 10,7 10,3 50,0 1,5 7,0 2,60 15. Trencsén 412 389 32,5 6,0 18,6 34,6 8,3 2,57 16. Turóc 111 982 26,5 9,5 12,2 48,7 3,1 2,63 17. Zemplén 600 143 29,0 11,3 16,7 28,5 1,3 0,3 12,9 2,80 18. Zólyom 270 615 16,5 15,6 7,3 56,8 3,8 2,31 Összesen 6 314 664 34,7 11,2 13,8 32,1 1,0 0,2 7,0 4,06** * A haszonvehetetlen területek nélkül ** A felvidéki megyék átlaga Az 1865. évi statisztika elemzésével (a mezőgazdasági földalap, a termelés és a fogyasztás összehasonlításával) megerősíthető a 18-19. századi földrajzi lexikonok azon megállapítása, hogy Borsod a felvidéki vármegyék egyik ellátó körzete." A községsoros helytartótanácsi adatgyűjtemény arra is kiválóan alkalmas, hogy meghatározzuk a legtöbb „fölösleget" termelő mikrorégiókat, az élelemhiányos felvidéki tájak „táplálóterületeit". 11 Fényes Elek: Magyarország leírása I—

II. Pest, 1847. 242-249.; Magda Pál: Magyar Országnak és a határ őrző katonaság vidékinek leg újabb statisztikai és geográphiai leírása. Pest, 1819. 382-388. 588