A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

HECKENAST Gusztáv: II. Rákóczi Ferenc udvari tanácsa

látásának és az ehhez szükséges jövedelemforrások szemmeltartásának, működésük irányításának kérdései foglalkoztatják, valamint a hadseregszervezés kérdései... a Tanács minden kiadványát Rákóczi neve alatt bocsátotta ki... a fejedelemhez befutott kérvényeket viszont a Tanács bírálta el előzetesen", de miután a végső döntést a fejedelem hozta, ezek a kancelláriai iratok közt vannak.

2 Végül R. Várkonyi Ágnes fogalmazta meg, szűkszavúságában máig érvényesen, az 1704 februári miskolci táborban történtekről írván: „Az udvari tanács - vagy ahogy Rákóczi nevezi, a fejedelem mellett működő 'kis minisztérium' - most van megalakulóban. Tagjai a megyék tehetségesebb és műveltebb nemességéből kerülnek ki. Feladatköre sokrétű, szerteágazó, még nincs élesen körülhatárolva. Az udvari tanácsosok nem csupán tanácsadói minőségben működnek a fejedelem mellett, hanem Rákóczi megbízólevelével, fegyveres kísérettel kiszállnak a különböző vidékekre, városokba, megyékbe vagy csapatokhoz, hogy kivizsgálják a felmerülő politikai vagy gazdasági kérdéseket s döntsenek azokban."

3 Rövid tanulmányomban nem vállalkozom az Udvari Tanács működésének megírására. Három kérdéssel kívánok foglalkozni: 1. hol van és milyen az Udvari Tanács forráshagyatéka, 2. kik voltak az Udvari Tanács tanácsosai, 3. milyen történeti illetve történeti-szociológiai tanulságokat lehet levonni az Udvari Tanács összetételéből? I. Az Udvari Tanács (egykorú elnevezése leggyakrabban: Excelsum Consilium, de elvétve Consilium Aulicum is) ülésjegyzőkönyvei az 1704. július 30 és 1705. augusztus 25 közötti 13 hónapból lényegében hiánytalanul ránk maradtak. Őrzési helyük a Magyar Országos Levéltár Rákóczi-szabadságharc levéltára c. gyűjteménye. Az 1704. július 30. és 1705. január 2. közötti jegyőkönyvek G. 17. II. la. jelzet alatt találhatók, az 1704. december 18. és 1705. augusztus 25. közöttiek G. 19. II. 3h. jelzet alatt, a III. számú Protocollum Rákóczianum című konvolutumba kötve. A két jegyzőkönyv-sorozat eltérő jellegű. Az első inkább emlékeztetőszerű: rögzíti a tárgyalt témákat, de általában nem közli a tárgyalás alapjául szolgáló beadvány szövegét, valamint a döntést tartalmazó válaszét sem; hogy intézkedés történt, csak a margóra írt „expeditae" megjegyzésből tudjuk. A második sorozatban legtöbbször megvan a tárgyalt beadvány szövege, szinte minden esetben a rá adott válaszé is. A jegyzőkönyvekből nyilvánvaló, hogy az Udvari Tanács minden olyan kérdéssel foglalkozott, amellyel akár egyes megyék, akár egyes személyek a fejedelemhez fordultak, lényeges és jelentéktelen kérdésekkel egyaránt. Ugyancsak az Udvari Tanács készítette elő a kérvényekre adott válaszokat is.

4 Megállapíthatjuk, hogy az Udvari Tanács volt - működésének bő másfél éve alatt - Rákóczi államának legfelső döntés-előkészítő közigazgatási szerve. A döntés a fejedelem joga volt, de a dolog természetéből következik, hogy általában az történt, amit a Tanács javasolt. 2 Maksay F. 1954. 99-100. 3 Köpeczi B. - R. Várkonyi Á. 1955. 134. 4 Maksay E 1954. 100. 560