A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)
UDVARI István: A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye lelkészségeinek 1741. évi összeírása (Csereháti és zempléni esperesi kerületek)
7. Úrbéres hívek száma 8. A község egyéb vallásai 9. Házaspárok száma, részletezve a tiszta és vegyes házasságok száma 10. Milyen nyelven hallgat prédikációt a görög katolikus közösség? 11. Folyik-e katekizáció? 12. Van-e görög katolikus népiskola? 13. Az 1805. év születettjeinek, megholtjainak és házasságot kötöttjeinek száma. 1792-ben ment végbe a megelőző összeírás. 4 Az 1792-es és 1806-os összeírások idején a munkácsi püspökség kiterjedése azonos volt, más szavakkal: a két jelentősen eltérő adatsor földrajzi alapja, igazgatási kerete teljes egészében megegyezik. Mindkét összeírásban feltüntetésre kerül a parókus család- és keresztneve, a parókiák, a templomos és templom nélküli leány egyházak megnevezése főesperességek (vármegyék) és esperességek szerint, továbbá a lélekszám. A két egyházmegyei konskripcióból tehát ezek az adatok vethetők össze. A 18. század nyolcvanas éveiben, II. József császár uralkodásának idején több konskripció készült. 5 Az 1782-es Munkács-egyházmegyei összeírást a parochiarendezés szándékával készítették el. II. József egyházügyi reformjait megelőzően, országos népességösszeírást rendelt el. Az 1782-es összeírás eltér az évente végzett conscriptio animarum jellegétől. 6 A Hajdúdorogi Püspökség Levéltárában fellelhető Szabolcs megyei adatokat (az egyházi igazgatás szempontjából: a Munkácsi Egyházmegye dorogi esperesség, világi igazgatás szempontjából: dadái és nádudvari járások) adatait 1985-ben a Szabolcs-Szatmári Szemle hasábjain tettem közzé. 7 Az 1780-as népesség-összeírás parochiasoros adatai az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában találhatók. 8 Az 175l-es egyházmegyei összeírás Olsavszky Manuel püspök személyes irányításával tíz vármegye görög katolikus falvaira terjedt ki. 9 Az összeírás Vaszilij Hadzsega egyháztörténész fordításában ruszin nyelven folytatásokban, vármegyénkénti bontásban a két világháború között Ungvárott megjelent. 10 A munkácsi püspökség lelkészségeinek 1747. évi összeírását Ember Győző tárta fel, s mutatta be a Regnum Egyháztörténeti Évkönyv 1944-1946. évi összevont számában. 1 ' Az 1747-es konskripció elsőrendű forrás az egyházmegye lelkészségeinek helyzetére vonatkozóan a 18. század közepén. Leírja a templomok állapotát, felszerelését és jövedelmét, megnevezi a kegyurakat, feltünteti az anyaegyházakhoz tartozó leányegyházakat, a hívők családszámát. Az összeírás, funkciójának és rendeltetésének megfelelően, ismerteti a lelkészek és kántortanítók jövedelmét. 4 Vö. Bendász Ístván-Koi István 1994. 5 Ezekről ld. Jegyzék a Máriapócs (Pócs) község, a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség és a Nagy Szent Bazil Rend történetére vonatkozóan a Magyar Országos Levéltár különféle irategyütteseiben található iratokról. In: Máriapócs 1696-1996. Történelmi konferencia a máriapócsi Istenszülö-ikon első könnyezésének 300. évfordulójára. 1996. november 4-6. Nyíregyháza, 1996. 149-150. 6 Vö. Kosáry Domokos 1996 3 . 377-378. 7 Udvari István 1985. 2. sz. 47-52. Vö. még Udvari István 1994. 61-94. 8 Vö. Tabella exhibens distinctae religionis et status animarum numerum... elaborata pro anno 1780. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár. Vö. Dávid Zoltán 1957.; ld. még Kovacsics József (szeik.): 1957. 8. tábla. 9 Vö. Magyar Országos Levéltár. Acta Religionaria Fasc. 30. No. 971. 1751. Vö. Basilovits J. 1804. pars IV. capust XII. 73. 10 Vö. Naukovij zbornik Tovarisztva „Proszvita" v Uzshorogyi I—XII. Ungvár, 1921-1938. 11 Ember Győző 1947. 95-117. 536
