A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

PATAY Pál: A badeni kultúra ózd-pilinyi csoportjának magaslati telepei

ismerjük, de a magyar neve: Kőszegő, ugyancsak magaslati telepre enged következtetni.

21 A sőregi (Surice) Várhegyről Nyáry Jenőnek a feltehetőleg 1870-ben végrehajtott ásatásáról közölt beszámolójából világosan kiderül, hogy azon egy őskori telep helyezkedett el, de leletek a hegy oldalában is nagy számban voltak találhatók. Mivel pedig „hegyes fenekű poharak"-ról tesz említést, amelyek a „fenekükön nem állhatnak", méghozzá kihangsúlyozza, hogy azok nagy mennyiségben fordulnak elő, nyilvánvaló, hogy a badeni kultúra ózd-pilinyi csoportjának telepe helyezkedett el a hegyen. Sajnos a Várhegy pontos helyét Nyáry leírása alapján a térképen biztosan rögzíteni nem lehet. „Jókora magaslat"-nak említi azt, amelynek tövében fekszik a község. „Három oldala menedékes", egyfelől viszont „összeköttetésben van a Pogány várral". 2 Ezt az óbásti Pogány várat (amely a valóságban Óbást - Stará Basta és Sőreg határán fekszik) J. Eisner Márton Lajosra való hivatkozással, de Nyáry Jenőre utalva sorolja a „kanelurás kerámia", azaz a badeni kultúra lelőhelyei közé.

23 Nyáry azonban csak a sőregi Várheggyel kapcsolatban említi, hogy utóbbi a Pogány várral „egykorú".

24 Minthogy azonban innen leleteket nem ismerünk, Nyáry megállapítását nem tudjuk hitelesíteni. Ezért csak feltételesen sorolhatjuk az 580 m magasan, a környező völgyek fölé kb. 320 m-rel emelkedő hegyet az ózd-pilinyi csoport telepei közé. A Sid (Sid) község határában, a falutól délkeletre kb. 2 km-re emelkedik a 333 m abszolút és kb. 100 m relatív magasságú Istenhegy. Erről származó bepecsételt pontsorokkal és kanelurázással díszített kerámiát mutatott be V. Furmanek. Ezek is az ózdpilinyi csoportra jellemzők, tehát itt is e csoport magaslati telepe található. A lelőhelyet egyébként Furmanek a Ragyolc-sátorosihoz hasonlónak említi.

2 A Rima völgyének keleti szélén Alsósziklás (Nizny Skálnik) határában, a falutól délkeletre kb. 1200 m-re lévő Maginhrad nevű hegy a maga 432 m-es magasságával ugyancsak kiemelkedik a környezetéből (relatív magassága kb. 200 m). A még a múlt század végén Terray István által végzett ásatásból származó és a rimaszombati múzeumban őrzött leleteket J. Eisner a badeni kultúrába tartozónak határozta meg.

26 A lelőhely földrajzi helyzetéből következtetve ezek szintén az ózd-pilinyi csoportot képviselhetik. A mintegy 2 hold (kb. 1 hektár) kiterjedésű hegytetőn lévő telep jelenségeit nem ismerjük, de ezeket a középkorban itt emelt vár építésével nagyrészt el is pusztították.

27 21 Eisner i. m. 35. 22 Nyáry Jenő: A sőregi Várhegyen talált régiségekről. In: ArchÉrt 6(1872) 165 sk. Nyáry az ásatást két évvel 1868 utánra keltezi. 23 Eisner i. m. 35. 24 Nyáry J., i. m. 167. 25 Furmanek, Vaclav: Vysinné eneolitické sídliSté v Sidu. - Áneolithische Höhensiedlung in Sid. In: AVNS 1974 (1975) 53., 24. k. 26 Eisner i. m. 35. 27 Márton Lajos: Gömör-Kishont vármegye őstörténete. In: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye. (Budapest, é. n. - 1902 után) 432. 48