A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

PUSZTAI Tamás: Kora újkori kerámia az egri ferences templom területéről I.

KORA ÚJKORI KERÁMIA AZ EGRI FERENCES TEMPLOM TERÜLETÉRŐL 1. PUSZTAI TAMÁS 1988 tavaszán az egri volt ferences templom altemplomának kialakítása során végzett földmunkák alkalmával

1 jelentős mennyiségű, kora újkori kerámiatöredék került felszínre. A munkálatokról tudomást szerezve, a Dobó István múzeum régészei jóformán már csak a kiásott leleteket gyűjthettek össze. Ezek egy részét a Dobó István Vármúzeumban helyezték el, míg négy tárgy a helyi plébánosnál maradt. Az ezúton múzeumba jutott tárgyak pontosabb előkerülési viszonyairól annyit tudunk, hogy az altemplom kialakítása során, a ma is álló templom szentélye alatti terület délkeleti részén, a padlószinttől számított 180-220 cm mélységből kerültek elő. A ferences templom helyén a 17. század végén - 1688-as adatok alapján - egy mecset állt, körülötte alacsony kunyhókkal. A hódoltságot követően, 1704-ig egy e helyen épült, szerény külsejű rendházban laktak a ferences barátok. A Rákóczi-szabadságharc idején a rendház erősen megrongálódott. Újjáépítését 1714-ben kezdték meg, mellyel 1749-re készültek el teljesen (MMT. 8. 362-363). Dolgozatomban az 1988-ban e helyről múzeumba jutott, török

2 vagy törökökhöz köthető kerámiatöredékeket mutatom be.

3 Az előkerült leletanyag az Eger 1596-os török általi foglalása és a 18. század elején elvégzett építési munkák határolta időszakban került a ferences templom szentélye alatti területre. A leletanyag leírása 1. Talpastálak és csészék A múzeumba került leletek között egyetlen kiegészíthető edény volt, egy talpas csésze: - Vörös anyagú, gyorskorongon készült, jól égetett, félgömb testű, alacsony, gyűrűs talpon álló, legömbölyített peremű csésze. Külső és belső oldala zöld mázzal fedett (2. kép 1) (M: 5,5 cm; Tá.: 4 cm; Szá.: 8,5 cm).

4 - Az ebbe a csoportba sorolható többi lelet kivétel nélkül vörös anyagú, finoman iszapolt, gyorskorongon készült tál, jól égetett, 1-6 cm magas, gyűrűs vagy kúpos talp-, perem- és oldaltöredéke. Belül legtöbbjük 1 Eger, Kossuth Lajos u. 14. sz. 2 A török megnevezés alatt a magyarok által 1596-ban elvesztett Eger újabb, vegyes (balkáni és török) összetételű katonaságát és a velük együtt beköltözött polgári elemeket értem, a magyar kerámia alatt pedig az elsősorban a török által meg nem szállt magyar települések, várak leletanyagával kapcsolatot mutató kerámiát, tudatában léve természetesen annak, hogy e két leletkör, használóit tekintve, nem minden esetben különült el teljesen egymástól. 3 Az itt leírt leletek az egri Dobó István múzeumban találhatók (leltári szám nélkül). Ez alól kivételt képeznek annak a török sütőalkalmatosságnak a darabjai, melyek restaurálásukat követően az egri ferences templomban kialakított altemplomba kerültek vissza. A teljes leletanyag részben török, részben 17-18. századi, magyar mesterek készítette kerámiatöredékekből áll. A leletanyag közlésre való átengedéséért köszönetet mondok Fodor László és Valter Dona régészeknek. 4 A tárgyleírásoknál használt rövidítések: M.: magasság, Szá.: szájátmérő, Tá.: talpátmérő, V.: vastagság. Az \-4. képeket a szerző készítette. Az 5-6. képek megrajzolásáért Sáfrány Andrásnénak mondok köszönetet. 471