A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

PATAY Pál: A badeni kultúra ózd-pilinyi csoportjának magaslati telepei

Nem képezi ugyan a környék legmagasabb pontját, a völgy fölé is csak mintegy 100 m-rel emelkedik. Mégis az arra leszakadó meredek hegyoldal nagyban fokozza a védhetőségét.

9 A pilinyi Várhegy és az ózdi Kőalj atetö leletei, amint azt mind Banner, mind Korek megállapította, nagy hasonlatosságot árulnak el.

10 A legjellegzetesebb közös leletek, illetve a kerámián előforduló közös elemek az alábbiak: Magas fülű, lapos, gömbölyded fenekű csészék,

11 hegyes fenekű merítőbögrék,

12 ujj szerű, gombban végződő nyúlvánnyal ellátott edényfülek (3. k. 1, 3-4), amelyek leginkább hengeres nyakú korsókon, tálakon, kétosztatú tálakon fordulnak elő,

13 az edények oldalát borító függőleges kanelurázottságot megszakító, sokszor rovátkolt bordák (4, k. 2, 4-5),

u bepecsételt pontsorok (5. k. 2-6),

15 bekarcolt létraszerű minták,

1 valamint a házi kerámián a seprős díszítés. De ide sorolhatjuk a kis agyag állatidolok gyakori előfordulását, amelyek egyaránt ismeretesek mint Pilinyről (6. k. 1-6.),

17 mind Ózdról.

18 Hasonló magaslati telep található a salgótarjáni Pécskőn is, ahol a közreműködésemmel Korek József 1961-ben végzett ásatást.

19 A Tarján patak völgye fölé kb. 320 m-rel emelkedő hegy, a maga 544 m tengerszint feletti magasságával a közeli hegyek legmagasabbika. Csúcsát egy bazaltkúp alkotja, amelynek tövében teraszosan helyezkedett el a telep. A leletek között megtalálhatók voltak az ózd-pilinyi csoportra jellemző formák, pl. hegyes fenekű merítőbögrék /. kép. 1-2. Salgótarján-Pécskő. 3. Ismeretlen lelőhely 9 A lelőhely topográfiai leírása a publikációban (Banner i. m. 96.) sajnos nem helytálló. A Kőaljatető egy, a Hangony patak völgyének északnyugati szélén, vele párhuzamosan, tehát délnyugat-északkelet irányban húzódó, hosszú, keskeny magaslat. A nagyjából észak-déli lefutású Gálvőlgy nem dél, hanem északkelet felől határolja, míg nyugat felől az ugyancsak észak-déli irányú Szennai völgy. Az Uraji völgy ettől még nyugatabbra, a tetőtől mintegy kilométerre hasonló irányban fut a Hangony patak felé. A gerinc legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága is csak 259,4 m. A domb alján fut a „Kőalja út", az oldalában pedig a „Kőaljatető út". (Az Ózdi Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályán személyesen nyert tájékoztatás.) 10 Banner i. m. 186.; Korek, József: Eine Siedlung der Spátbadener Kultur in Salgótarján-Pécskő. In: AAH20(1968)47. 11 Nyáry A., A Piliny-várhegyi őstelep... 2, 4. k., ül. Banner i. m. 69. t. 9. 12 Banner i. m. 27. t. 38., ül. 69. t. 1., 72. t. 1-4., 74. t. 4-10, 13. 13 Banner i. m. 27. t. 37, 39, 44., ül. 70. t. 6-8, 11., 72. t. 14-16., 75. t. 24-25. 14 Nyáry A., A Piliny-várhegyi őstelep... 6. k., ül. Banner i. m. 74. t. 1. 15 Banner i. m. 27. t. 4, 18, 40, 43., ül. 73. t. 12-13., 74. t. 1-3. 16 Banner i. m. 71. t. 5. 17 Nyáry A., A Piliny-várhegyi őstelep... 24. k. 18 Banner i. m. 68. t. 3-6. 19 Korek i. m. 37-58. 46