A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

PAPP Ildikó–BABCSÁN Norbert–KOVÁCS Árpád: Kora újkori kerámiamázak (Az ónodi és muhi feltárások kerámiamázainak anyagtudományi elemzése)

KORA ÚJKORI KERÁMIAMÁZAK (Az ónodi és muhi feltárások kerámiamázainak anyagtudományi elemzése) PAPPILDIKÓ-BABCSÁN NORBERT-KOVÁCS ÁRPÁD BEVEZETÉS A kerámiatermékek mázazásával már i. e. 3500 óta foglalkozik az emberiség. A régi mázak vizsgálata régészeti jelentőséggel bír. A kerámiával kapcsolatos kutatásokat nem annyira a művészeti lehetőségek, mint inkább a gyakorlati szempontok vezérlik. A dolgozat a késztermékből kiindulva próbálja felderíteni a különféle tulajdonságokat befolyásoló belső szerkezetet, továbbá a felhasznált anyagok és azok elkészítésének módszereit. Az összetétel, a szín és a szerkezet vizsgálata alapján megpróbálunk választ adni, milyen technológiai fejlődést mutatnak a régi mázak, illetve összehasonlítjuk a különböző lelőhelyeken talált máztípusokat. A vizsgálatok során számos kérdésre reméltünk választ: - Miféle nyersanyagokból készültek a régi mázak és ez milyen máztípusokat eredményezett? - Hogyan fejlődött a technológia? A KERÁMIAMÁZAK JELLEMZÉSE A máz a kerámiatárgyak felületét fedő és díszítő üvegszerű bevonat. „A mázas kerámia szépségét a fény és a máz bonyolult belső szerkezetének kölcsönhatása hozza létre."

1 Az égetés hatására az agyagrészecskék színterelődnek, éppen csak annyira olvadnak meg, hogy a felületükön elegendő mennyiségű üvegszerű „ragasztó" keletkezzék, mely kihűlés után a részecskéket kőkemény tömeggé fogja össze. A máz, az üveg és a hasonló kerámia jellegű anyagok olvadási tulajdonságai legjobban talán a kristályos anyagokéval összehasonlítva szemléltethetők. A mázak csak nagyon rövid ideig tarthatók „csúcshőmérsékleten" azaz az olvadásponton vagy annak közelében, mivel gyakran szennyeződések (például gázbuborékok vagy feloldatlan nyersanyagszemcsék) maradhatnak vissza bennük. A szennyeződések megváltoztatják a máz külső megjelenését, az átlátszó mázat áttetszővé vagy átlátszatlanná teszik, sima, szaténszerű, bársonyos vagy akár egészen durva felületet varázsolnak, az optikailag sík felszínt pedig jade-hoz vagy acháthoz hasonló térhatású szerkezetűvé módosítják. A mázak összetétele változatos. Egyszerűbb esetben alkáli-alumínium-szilikát, amely legtöbbször természetes alapanyagok (földpát, homok, mészpát, kaolin) egyszerű olvasztásával, közvetlenül a kerámiatárgyak felületén keletkezik. A természetes és szintetikus alapanyagok eggyé olvasztásával előbb üvegszerű mázanyagot ún. frittet készítenek. A mázak szerkezeti szempontból az üvegekhez hasonlítható, azokkal analóg szili1 Pamela B. Vandiver. Régi kerámiamázak. Tudomány folyóirat 447