A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

TOMKA Gábor: Közép és kora újkori településrészlet Mohi mezőváros belterületének peremén (Jelentés az M-30-as autóút 41. számú lelőhelye I. és IV. munkahelyének régészeti feltárásáról)

Az ol4 árok az 06 cölöpszerkezetű épület északkeleti falának északi részétől indul északkeleti irányba, párhuzamos ol2 délkeleti oldalával és merőleges ennek délnyugati oldalára. Az árok átmetszete félköríves, szélessége a jelentkezési szinten 50 cm, mélysége 30-50 cm. Fekete humuszos betöltése a cölöpszerkezetű épület sarka mellett nagy mennyiségű, ettől távolodva minimális leletanyagot tartalmazott. Tájolása, méretei és leletanyaga alapján e periódushoz tartozik a délnyugat-északkelet irányban húzódó ol7 árok is. Az említett épületnek (06), melynek hossztengelye ENy-DK-i tájolású volt, padlószintje teljesen elpusztult. Az épület kétosztatú volt, teljes hossza 11,7 m, szélessége 4,34,5 m. Az északi helyiség hossza 5,7 m, a délié 5,8 m. Az épület falainak helyét humuszos betöltésű cölöplyukak sora jelezte. Helyenként a cölöplyukakban a cölöpök elkorhadt maradványait is meg lehetett figyelni. A cölöplyukak 50-80 cm távolságra helyezkedtek el egymástól, átmérőjük 10-15 cm volt, az altalajba 5-20 cm-re mélyültek. Alapárkot a cölöplyukak között nem lehetett megfigyelni. A délkeleti helyiség nyugati sarkában többrétegű betöltést tartalmazó gödör került elő (olO). Az ol7 és ol2 árkok 15,5 m széles, 41,5 m hosszú, 651 m

2-es területet jelölnek ki. Ezt a bekerítést osztja ol4 egy 13 m-es és egy 28 m-es szakaszra. A bekerítéstől nyugatra elhelyezkedő gödör (o21) betöltésében talált tál (3. kép 10) ugyanabból az edényből származik, melynek töredékei az ol7-es árokból kerültek elő (8. kép 1), ezért ezt az objektumot is e periódushoz sorolhatjuk. A kissé szabálytalan, 105-130 cm közötti átmérőjű o20 gödör az ol2 és ol7 árkok által kijelölt területen helyezkedik el. Kétrétegű betöltéséből kora újkori kerámiatöredékek kerültek elő. Mind a felső, fekete humuszos rétegből (4. kép 1-4), mind a gödör alját kitöltő sötétszürke földből (4. kép 5-7) belül mázas fazekak és profilált talpú korsók töredékei bukkantak elő. A leletanyag alapján a 4. vagy az 5. periódushoz sorolható objektum elhelyezkedése alapján inkább az utóbbihoz köthető. Az 06 épület egyértelműen kétosztatú volt. Falának vázát cölöpgödrökbe állított ágasok alkották. A cölöpök rögzítését a cölöpgödrökbe visszadöngölt földdel oldották meg. A korszak falusi házainál általánosan alkalmazott alapárkot (Méri 1954, 144, Pálóczi-Horváth 1989, 90, 95) nem találtunk, de a mély szántás miatt egykori megléte nem zárható ki. A rövidebb oldalak és az osztófal közepén megtalálható cölöplyukak alapján feltételezhető, hogy a házat ágasfás-szelemenes szerkezetű tető fedte. Mivel a szántás a padlószintet elpusztította, az épület tüzelőberendezéséről csak az árkokba került szemétből nyert, közvetett adataink vannak. Ez alapján az egyik helyiségben cserépkályha állt. A ház rekonstrukcióját az Alföldről ismert többhelyiséges, kályhás épületek alapján vázolhatjuk (Szabó K. 1938, 81-85, Méri 1954, 142-145, Pálóczi-Horváth 1989, 94-95). Feltehető, hogy az egyik helyiség konyhaként, a másik lepadlásolt szobaként funkcionált. Az egyenetlen cölöplyuksor miatt a bejárat helye csak bizonytalanul határozható meg. A tágasabb cölöpközök alapján bejárat az északkeleti hosszabb oldal északi részén, illetve a délnyugati hosszabb oldal északi és déli végén feltételezhető. Három bejárat a párhuzamok alapján valószínűtlennek tűnik; bármily fontos is lenne a valódiak megismerése, a feltárt jelenségek pontosabb meghatározást nem engednek meg. Problémás az olO gödör szerepének megítélése is. Néha a késő középkori házak belsejében, a feltehetően kamraként szolgáló „harmadik helyiségben" alakítottak ki tárolóvermeket (Méri 1954, 146, 147; Valter 1985, [6]), ezért esetünkben is hasonló funkcióra gondolhatnánk. A beásás aránylag csekély mélységét (a jelentkezési szinttől 50 cm) indokolhatja a mezőgazdasági művelés következtében elpusztult felső réteg vastagsága. A gödör közvetlenül az osztófal vonala mellett helyezkedik el, ezért ha a gödör és a 425