A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

DÉTSHY Mihály: Megjegyzések a pataki várak dolgában

terepen folytatódó, csak alapjaiban megmaradt vékony kőfal egykori rendeltetését nem ismerjük, az a toronynál kétségtelenül korábbi.

11 Janó Ákos a torony alsó lőréseivel kapcsolatban ezeket írja:

12 „Hogy a torony bejárata előtt tágas udvart képezhessenek, s az akkor már korszerűtlen és kényelmetlen lakótorony helyett a főúr számára a belső várban új lakóhelyet, palotát építhessenek, a tornyot körülvevő árok e szakaszát feltöltötték, így a lőrések föld alá kerültek. Mindez Perényi Péter időszakában történt". Majd az „Olaszbástyáról", azaz a torony körüli „párkányról" írja: „Egész belső terét szintén feltöltötték, a torony alsó löréssora itt is a föld alá került". Valójában a torony körüli ásatás és földkitermelés során a leletanyag kora alapján is bebizonyosodott, hogy a betöltésekre a 19. század első felében került csak sor. Janó Ákos a torony 15. századi építését a legalsó szinten látható, két egymástól eltérő profilú és méretű gótikus ajtókerettel is igyekszik bizonyítani. Kétségtelen azonban, hogy ezeket a torony építése során másodlagosan építették be. A középtér keleti oldalán látható díszesebb tagolású ajtókeret mását a Szt. Erzsébet utca 20. számú ház kapualjában láthatjuk eredeti helyén. A másik, egyszerű, elszedett keretű ajtó másait megtalálhatjuk a várban, és vélhetően 16. századiak. Hasonlóan a loggia hátfalában látható, 1506 évszámos, reneszánsz profilú ajtókeretet is másodlagosan építették be mai helyére a múlt századi ábrázolásokon látható, a torony és a városfal közötti szegletben állott kerek árnyékszéktorony ma már befalazott bejáratául.

13 „A várnak és az egész városnak az 1528-i ostrom kapcsán történt lerombolásáról szóló adatok hitelesen igazolják, hogy olyan várról van szó, amit Perényi Péter átalakított, továbbépített, de semmiképpen nem ő volt az építtetője" - írja Janó Ákos.

14 Csakhogy az egész város 1528. évi lerombolásáról nem szólnak a források, csak a város felső, északi szélén, a Hécén állott vár ostromáról és pusztulásáról. Serédi Gáspár felsőmagyarországi kapitány 1528. június 24-én Mezőzomborból írta meg az egri püspöknek, hogy előző nap katonáival Zomborról, tehát dél felől Patakra érkezve, már a város közepén figyelmeztették, hogy a várat az ellenség körülzárta. Ezért kicsalta a mezőre, és megfutamította őket, majd ezután jutott el, nyilvánvalóan a város északi végén, a Hécén állott várba, amely röviddel ezután ostrom során pusztult el.

15 Nincs tehát az a képzeletbeli vár, amit Perényi később átalakított és továbbépített. „Érdekes és figyelemre méltó" - írja Janó Ákos, „hogy a vár meglétére utaló adatok mindig a város alsó részét birtokló ághoz kapcsolódnak. Ez is igazolja, hogy a vár említésekor nem a hécei udvarházra, hanem az alsó részen lévő erősségre kell gondolnunk. Lehetett-e ez a megerősített volt domonkos rendház, vagy valamilyen újabban létrejött, az akkori vár fogalmának inkább megfelelő, korszerűbb építmény meglétével kell számolnunk?"

16 Nem derül ki, miért „az alsó részen lévő erősségre kell gondolnunk", amilyenről nem szólnak az adatok és források, és nem arra, amire van egyértelmű, hiteles adat. „Détshy számos fontos 15. század végi és 16. század eleji adatot használt fel a várral kapcsolatosan, de mind egyértelműen a hécei kúriára vonatkoztatta. Számára ez természetes".

17 Nos, miután Mátyás király 1465. évi oklevelében engedélyezte Pálóczi 11 J. Á. i. m. 50. 12/.Ái.m.50. 13/. Á i. m. 46. 14 7. Á. i. m. 46. 15 Détshy i. m. (1988) 8. Serédi 1528. június 24-i levele. 16 7.ÁÍ. m.45. 17/.Á i. m.45. 399