A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

DÉTSHY Mihály: Megjegyzések a pataki várak dolgában

plauzibilis következtetést tartalmaz, kezdve azon az irrimár határozottan formulázott állásponton, hogy (Détshy írásaiban eddig óvatosan megengedett lehetőséggel szemben, hogy a Vöröstorony esetleg középkor végi, legalábbis alapjaiban a Pálócziakhoz köthető) a torony és az erődítés egy időben készült, Perényi Péter vállalkozása, s ezt a körülményeket megvilágító több, eddig ismeretlen adattal támasztja alá. Minthogy történetesen az elmúlt év nagy részét a Patak középkori történetére való adatgyűjtéssel, a Dl és Df emberileg lehetséges feltárásával töltöttem, magam is perdöntő biztonsággal tudom már állítani, részint a Pálóczi-birtoklástörténet részleteinek tisztázásával, részint közvetlen adatokkal, hogy az 1480-as évek óta szereplő castrum Patak, Sárospatak a Hécén állt, így tehát eredményeink egybevágnak. De az elmúlt két év falkutatásai is perdöntőén igazolják - Féld István szíves szóbeli közlései, valamint munkabeszámolója szerint -, hogy a Vöröstorony fala és a kőfaragványok egyszerre készültek. Détshy ezt az érvcsoportot, noha nyilván ismeri, fel sem használja, valószínűleg azért, mert még nem került publikálásra..." Szűcs Jenő ezután részletes, jobbára stiláris észrevételeket tett, amelyeket túlnyomó részben elfogadtam, és könyvemben érvényesítettem. Végül így fejezte be lektori véleményét: „A kéziratot akkor is javasolnám - bizonyos stiláris átfésülés után kiadásra, ha a jelen formájában maradna. A jegyzeteken átdolgozott variánst azonban a legmelegebben és a legmagasabb fokú lelkesedéssel javasolom kiadásra". Janó Ákos is megemlíti, hogy könyvem „eredményeit és végkövetkeztetéseit", ti. hogy a Vöröstorony Perényi Péter parancsára 1534-1537 között épült, a torony helyreállítását segítő kutatók (ti. Féld István régész és munkatársai) elfogadták, de annak pontatlanságait is továbbvitték".

3 De hogy mik voltak ezek a pontatlanságok, azt nem részletezi. Janó Ákos vitatja korábbi tanulmányomban olvasható megállapításomat, hogy az 1445. évi pataki békeegyezményben említett „az ottani kolostorból csinált és készített erősség" a város északi végén állott ferences monostorral azonosítható.

4 Mint írja: „Itt azonban el kell térnünk Détshy feltételezésétől, sőt biztosan kell állítanunk, hogy ez nem így van. Miért nem valószínű, sőt kizárt, hogy erről a ferences kolostorról van szó? Először is az a kolostor ebben az időben működő kolostor volt... Egy működő kolostort ebben az időben már nem alakítottak át várrá, másrészt teljesen értelmetlen lenne, hogy ha már átalakították volna, akkor azt mégis átadják egy virulens szerzetesrendnek, hogy abból kolostor legyen".

5 Hogy vajon működött-e és milyen állapotban volt akkoriban a ferences kolostor, arról Carvajal pápai legátus három évvel később, 1448. június 25-én a Pálócziak kérésére a magyarországi dbszerváns ferencesek vikáriusának írt levele tájékoztat, amelyben a kolostornak a mariánus ferencesektől való átvételére kérte fel.

6 A levél szövege, amely tudtommal eddig kiadatlan, magyarra fordítva az ottani viszonyokról így szól: „A Patak nevezetű mezővárosban van egy bizonyos kolostor a boldogságos Szűz Mária tiszteletére, amelyet régtől fogva szép számban lakták Szent Ferenc rendjének testvérei, akik által ott az isteni szolgálat ünnepélyesen szokott elvégeztetni. Alapításának ideje óta meganynyi szép klenódiummal, kelyhekkel, keresztekkel és a mondott szertartásokhoz szükséges kegyszerekkel és egyéb javakkal elláttatott és megajándékoztatott. Aminek idejében a hírneves magyar királyságnak megannyi mágnása és nemese abban maguknak sírhelyet 3 Janó Ákos (továbbiakban J. Á.) i. m. 56. 4 Détshy Mihály: Hol állt a középkori sárospataki vár? 182. 5 7. Á. i. m. 41. 6 Magyar Ferences Levéltár, Gyöngyösi zárda oklevéltára XLVI. Felsorolva címével az oklevéltár címjegyzékében (Bp. 1936.) 396