A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

DANKÓ Katalin–FELD István–SZEKÉR György: A régészeti kutatások jelentősége a sárospataki vár építéstörténetének felderítésében

8. kép. Késő gótikus és kora reneszánsz nyíláskeret-rekonstrukciók a Vörös-torony alsó szintjeinek falában építőanyagként felhasznált kőfaragványokból sonló tornyot (11. kép).

37 Ez utóbbi torony éppúgy nem volt rideg és kényelmetlen, mint Perényi pataki lakótornya, mindkettőben megtaláljuk az adott kor legdivatosabb művészeti irányzatának emlékeit, s egyik esetben sem tagadható a reprezentatív megjelenésre és a kényelmes lakásigény kielégítésére való törekvés. Megkésett, elavult és anakronisztikus? Bizonyos szempontból és Európa nyugati feléből nézve kétségtelen, úgy, ahogy ilyen volt már a Patakkal korábban kapcsolatba hozott szerednyei torony (12. kép), a Pálócziak épülete és a Vezsenyiek nagyvázsonyi lakótornya a 15. század közepéről, vagy a 16. század elején emelt dunaföldvári torony is, hogy csak hazai példákat hozzunk fel és eltekintsünk további lengyel párhuzamoktól. Ugyanakkor emellett egyúttal igen korszerű is volt a Vörös-torony, hisz benne tisztelhetjük egyik legkorábbi ágyútornyunkat - ilyen lőréses belső folyosórendszer szinte sehol sem épült a korabeli Magyarországon. Egy reprezentatív lakótorony - „toronypalota" - és egy modern ágyútorony szimbiózisa, egy egyedülálló építészeti alkotás, amely ugyanúgy társtalan, mint építtetője volt, aki a magyarországi történelem egy egyedülállóan nehéz időszakában kereste a hasznos - saját maga és hazája számára hasznos - cselekvés lehetőségét. Emiatt kell, hogy értékes legyen számunkra a Vörös-torony, s ezért nem állítható, hogy jobb lenne, ha 1270 vagy 1470 körül épült volna. 37 Teresa Jakimówicz: Dwór murovany w Polsce w wieku XVI. Warszawa-Poznan 1979. 79-91. 389