A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

NOVÁKI Gyula–SÁRKÖZI Sebestyén: Várak a magyarországi Gömörben

Imola - Bakbány vár A hely nevére vonatkozóan a legkorábbi adatokat Ila Bálint tette közzé levéltári adatok alapján, így 1677-ben „Bak banya alatt", 1773-ban „Bakbanya alatt" néven említik a környékét.

23 A múlt századi térképeken „Bagbán alja", „Bakbány", „Bak rét" névalakokat találjuk, míg a jelenleg hivatalosnak tekinthető földrajzinév-jegyzékben „Bakbán"-ként szerepel.

24 Hogy az említett területen vár állhatott, arra először Jakucs László utal, amikor azt írja, hogy a Tóberke után egy markánsan kiemelkedő dombot látni, melyen - a helyi monda szerint - valaha Bakbán vára állott.

25 Jakucs konkrétan nem említi a várat, de nem sokkal később Nováki Gyula röviden leírja, azonban tévesen „Bánk bán vára" név alatt.

26 A későbbi útikalauz is már ezen a néven veszi át az adatokat.

27 Sándorfi György a vár keletkezését topográfiai alapon a tatárjárás előttre valószínűsíti, majd a megyei várjegyzékben is szerepel.

28 1985-ben a helyi származású Lenkey Dénes a várról és Bánk bánról készített tanulmányt, melyhez történeti adatokat is felhasznált, de megállapításait nem támasztotta alá, így azok puszta feltételezéseknek tekinthetők.

29 Imola községtől Ny-ÉNy-ra húzódik a Tóberke nevű völgy. A község szélétől valamivel több mint 2 km-re, a völgy É-i oldala fölé ugrik ki D-i irányba a Bakbány vár nevű hegynyúlvány, amelynek végén található a kis sáncvár. Tőle 500 m-re ÉNy-ra, a hegy lábánál van az Ördöglyuk nevű víznyelő. A keskeny hegynyúlvány végén kissé szabálytalan kör alakú, nagyrészt már feltöltődött árok veszi körül a vár belső területét. Ennek szélét jól elváló perem jelzi, legmagasabb része a ÉK-i szélén van. Mérete 28 x 20 m, az árok szélessége 8-14 m között váltakozik. Az egész környéket, így a várat is erdő fedi. Régészeti leletet a vastag avarban nem lehetett találni. Történeti adatot a várról nem ismerünk, jellege alapján azonban középkorinak tekinthető. 23 Ila 1944-1976. II. 422. 24 Ila, 1944-1976. II. 422.; Seres-Kováts, 1977-1979. 7. 132. (BL.U. 323. BL.U. 324. sz. térk.); Földi, 1980. 51. 25 Jakucs 1961.290. 26 Heckenast-Nováki-Vastagh-Zoltay, 1968. 22. 27 Dénes 1975a. 71. 28 Sándorfi 1979. 249.; Gádor-Nováki-Sándorfi 1978-1979. 26. 29 Lenkey, 1985. passim - Gömör megyében Csorna és Gortva birtoka valóban Bánk báné volt 1240 előtt, de arra nincs adat, hogy Imola környékén is birtokos lett volna. VÖ.: Ila 1944-1976. II. 420.; Györffy 1987.11.468,492,499. 334