A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

NOVÁKI Gyula–SÁRKÖZI Sebestyén: Várak a magyarországi Gömörben

lajdonította, míg Sandorfi György szintén a XIII. század második felére valószínűsítette keletkezését. 1987-ben Györffy György Gömör megyét is tárgyaló történeti földrajza foglalta össze a vár adatait.

12 A későbbi munkák már a korábban ismert adatok újraközlését tartalmazzák.

13 Hangony községtől ENy-ra kb. 3,8 km-re közvetlenül az országhatáron húzódó hegygerincen találjuk a 364 m tengerszint feletti magasságú Birinyvár nevű hegyet. Ugyanezen a gerincen K-re 1,4 km-re helyezkedik el a Pogányvár őskori sáncvára is. A vár az É-D-i irányú, hosszan elnyúló hegytetőt foglalja magába, körös-körül igen meredek hegyoldalakkal. Területét jól felismerhető perem jelzi, platójának területe 70 x 25 m. A K-i oldalon különösen meredek a hegyoldal, ezért itt nincs nyoma mesterséges erődítésnek. A valamivel lankásabb Ny-i oldalát elmosódott terasz, feltehetően betemetődött árok védi, a felső plató alatt 5-6 méterrel alacsonyabb szinten. Mindkét vége bekanyarodik az É-i, illetve a D-i oldal alá, utóbbi helyen alacsony sánc is látszik. A várhegy É-i és D-i végéhez egy-egy meredek, de járható természetes gerinc vezet fel, és mindkét irányból további, rövidebb sánc is védte a várat. Dobosy a vár középső, legmagasabb részén mészhabarcsot és téglatörmeléket talált.

14 A vár területe füves, jól áttekinthető, a hegyoldalt erdő borítja. A várra vonatkozóan mindössze egyetlen hiteles korabeli okleveles adatot ismerünk. 1297-ből, amikor egy per során elmondják, hogy Hangonyi Péter fia Máté várát Berényt /castrum Béren/ a második tatárjáráskor (1285-ben) a szomszédos birtokos, a Rimaszécset is birtokló (Balogi) Ivánka fia Miklós ispán megrohanta és elfoglalta, mindent elrabolva belőle 40 Márka értékben, Pétert megölte és Mátét fogságban láncra verve sanyargatta. A perben Máté 140 nemest sorakoztatott fel tanúként maga mellett, akik eskü alatt vallottak a Balogiak hatalmaskodásáról és kártételéről.

15 Hangony - Pogányvár A Pogányvár

16 helynévként először 1347-ben egy oklevél határleírásában bukkan fel, majd a későbbi forrásokban és kéziratos térképeken is változatlan alakban megtalálható.

17 Ila Bálint a hegy nevében a magyarok előtt itt élő pogány népesség emlékét és a magyarság névadását látta.

18 Várhelyként - mint Harmac határában lévőt - elsőnek a Borovszky-féle megyei monográfia említette, amely a honfoglaláskor fennállt egykori várra utal, de nyoma már nem lelhető fel. Később ugyanezt említi róla Gerencze Péter is.

19 Dobosy László is foglalkozik a Pogány várral, utalva Korózs István 1936. évi kéziratos falumonográfiájára, aki szerint a sáncok helyét még látni lehet. Dobosy, aki a Pogány várban elásott kincsek helyi szájhagyományát is említette, 1965-ben járt a helyszínen, de a sáncot nem sikerült felismernie.

20 A közzétett megyei várjegyzékben is 12 Fügedi 1977. 108.; Sandorfi 1979. 249.; Gádor-Nováki-Sándorfi 1978-1979. 26.; Györffy 1987. II. 471,487. 13 Dobosy 1993. 20. 7.; Lehoczky 1996. 17-9, 61-2, 66. 14 Dobosy 1975. 25. 15 Dobosy 1975. 23.; Fügedi 1977. 108.; Györffy 1987. II. 471, 487. 16 Szlovákul Pohansky hrad. Mivel a vár Harmac (ma Chrámec Sz.) és Felsőhangony közös határán állt, ami egyben a mai szlovák-magyar határ, ezért sokszor Harmachoz tartozóként is szerepelt. 17 //űl944-1976. II. 286, 378, 381.; Seres-Kováts 1977-1979. 7. 102. (BL.U. 30. sz. térk.) 18 Ila 1940. 66, 66. 207. sz.j.z.; Ila 1944/1976. II. 35, 378. 19 Vendé 1903. 53.; Gerecze 1906. 324. 20 Dobosy 1975. 53. 332