A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

NOVÁKI Gyula–SÁRKÖZI Sebestyén: Várak a magyarországi Gömörben

VÁRAK A MAGYARORSZÁGI GÖMÖRBEN NOVÁKI GYULA-SÁRKÖZY SEBESTYÉN Dobosy László emlékére Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország várakban egyik leggazdagabb területének számít. A terület várainak kutatása - az ország más részeihez hasonlóan - már a múlt század elején elkezdődött, de teljességre törekvő számbavételük, kiértékelésük csak 1974-től, az abaújvári ispánsági vár kutatásával tekinthető tervszerűnek. Ennek a mai megye egész területét felölelő rendszeres kutatásnak az első összefoglaló, topográfiai jellegű eredménye az 1992-ben megjelent, a történeti Borsod megye várairól szóló kötet volt.

1 Közben a megye többi részeire is kiterjedt a terepbejárásokkal, felmérésekkel és irodalmi feldolgozásokkal járó munka, amely lényegében 1997-re befejeződött. Jelen összeállításunk Borsod-Abaúj-Zemplén megyének arról a kis területéről - a megye ENy-i, országhatár mentén húzódó keskeny sávjából - ismertet várakat, amely az egykori Gömör vármegye DK-i területe volt. A kissé körülményesen megfogalmazott terület definiálására a néprajz már tömörebb meghatározást alkalmazott: - magyarországi Gömör - melyet jelen esetben mi is felhasználtunk tanulmányunk címéhez. A gömöri területek várainak kutatása nem tekint vissza nagy múltra. Néhány korábbi gyűjteményes munkában, mint pl. Pesty Frigyes kéziratos hely névtárában, a Borovszky Samu által szerkesztett megyei monográfiában, vagy Gerecze Péter műemlékjegyzékében

2 már többnyire szerepelnek a váraink. Első rendszeres helyszíni felkutatásuk és feldolgozásuk azonban az 1995-ben elhunyt Dobosy László érdeme. Ez irányú munkáját 1964-ben kezdte meg, és fáradságos kutatásainak eredményeit az 1975-ben megjelent, Ózd környékének várait bemutató könyvében ismertette.

3 Ebből kiderült, hogy nem csak a ma is azonosítható várakat, de várat sejtető helyeket (erődítményre utaló nevek helyét és őrneveket) is felkeresett és amennyire a felszínről lehetséges volt, azok eredetét is tisztázta. Dobosy László a helytörténet kiváló, alapos, sokoldalú kutatója volt, sok más témakör mellett a várkutatás terén is maradandót alkotott. Az alább ismertetett munkák során Dobosy László nyomdokain haladtunk. Amivel gazdagítani tudtuk az eredményeit, az a várak részletesebb felméréseit, az irodalmi és történeti adatok továbbfejlesztését jelenti. A várak jelenlegi állapotát a kiváló várkutató mérnök, Sándorfi György által kidolgozott felmérési módszerrel rögzítettük. Az Imola - Bakbányvárat 1989-ben lényegében még Sándorfi mérte fel, azonban betegsége és egyéb elfoglaltságai miatt a továbbiakban nem tudott a terepmunkákban részt venni; 1 Nováki-Sándorfi 1992. 2 Gerecze R, 1906. passim. 3 Dobosy L., 1975. Várakkal kapcsolatos kutatásait később is folytatta és eredményeit 1993-ban az Ózdi Vasas című hetilapban 28 részes cikksorozatban tette közzé. 329