A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

WOLF Mária: A földvárkutatás jelenlegi helyzete, a borsodi földvár

a vitát, az a szenvedély azonban, ahogyan erről szól azt bizonyítja, hogy a vörössánc-vita ma sem zárult le mindenki számára megnyugtató módon, legfeljebb csak háttérbe szorult a földvárásatások és felmérések kapcsán felmerült számos újabb problémával szemben. Kevés lehetőség adódott ebben az időben a várbelsők feltárására. Azon a néhány helyen pedig, ahol ezzel megpróbálkoztak (Abaujvár, Somogyvár, Visegrád), nem a várt eredmények születtek. Sem Abaúj váron, sem Somogyváron nem került elő az oklevelekben szereplő adatok alapján kikövetkeztethető ispáni lak, esperesi templom, tárházak, börtönök stb. Helyettük 11. századi templomot, körülötte sok száz sírós temetőt (Abaujvár),

12 illetve a 11. század végén épült bencés apátságot találtak (Somogyvár).

13 Visegrád minden tekintetben különleges, hiszen itt egy jó állapotban lévő római erődöt használtak fel ispáni várként.

14 Németh Péter elsősorban saját kutatásai, és az azzal rokonítható soproni eredmények alapján megpróbálta felvázolni egy Árpád-kori megyeszékhely képét.

15 Későbbi elemző, összegző tanulmányában azonban megállapítja, hogy a várbelsők módszeres feltárása nélkül ebben a témakörben nem tudunk előrelépni.

16 Az elért eredmények közkinccsé válását nagymértékben akadályozta az a tény is, hogy a publikációk erősen megkésve követték az ásatásokat, akkor láttak napvilágot, amikor a föld várkutatás hangsúlya az ispáni várakról egy újonnan felfedezett vártípusra, a korai feudális magánvárakra, utóbb általánosan használt terminológia szerint a kisvárakra helyeződött át. Már a nemzetségfői és ispáni várak kutatása során is több olyan várat fedeztek fel, amelyeket az írott forrásokkal nem lehet azonosítani (Bácsa-Szent Vid domb, Bernecebaráti-Templomhegy, Zalaszentiván-Kisfaludi hegy stb.),

17 és semmiképpen sem lehet őket ispáni várnak tekinteni. Méretük és sáncszerkezetük azonban ezekhez kapcsolja őket. Keltezésük igen sok problémát okozott, mivel kevés, vagy semmilyen leletanyag sem került elő belőlük. Korukat többnyire analógiás alapon próbálták meghatározni. A módszeres terepbejárások és felmérések során felfedezett kisvárak, amelyek némiképp eltérnek a fentebb említett, ispáni várakhoz hasonló szerkezetű váraktól, tovább bonyolították az eddig ismert földvárak keltezési nehézségeit, szerepük meghatározását. A legtöbbjüket csak felmérésből és terepbejárásból ismerjük,

18 igen kevésben folyt szondázó jellegű ásatás.

19 Egy részük mesterségesen felhordott halomra épült. Sándorfi Györgyé az érdem, hogy a mesterséges halomra épült földvárak, a motték magyarországi előfordulását felfedezte.

20 E kisvárak keltezése a belőlük előkerült csekély leletek alapján igen nehéz. A megtalálásuk körüli időszak eufórikus hangulatában a kutatók egy része a 11. századra, az ispáni várakkal egy időre keltezte őket, hangsúlyozva, hogy már ebben a 12 Gádor J. 1994.28. 13 BakayK. 1975. 191-207. 14 Szőke M. 1986., Bóna I. 1995. 22. 15 Németh P. 1977. 1191-1194., 1981. 50-58. 16 Németh P. 1985. 105-115. 17 Sándorfi Gy.-Nováki Gy. 1984. 167-179. 18 Legutóbb Fehér megye várait gyűjtötte össze Terei György: Fehér megye középkori és kora újkori erődítményei. Szakdolgozat az ELTE Régészettudományi Tanszékcsoportján. 1998. Itt mondok köszönetet Terei Györgynek, hogy szakdolgozata elolvasásához hozzájárult. 19 Miklós Zs. 1985. 143-158., a közelmúltban azonban örvendetesen megszaporodott ezek száma: Felsőzsolca-Várdomb: Simonyi Erika ásatása, Csabdi-Vásztélypuszta: Kulcsár Mihály-Terei György ásatása. Szíves szóbeli közlésüket ezúton is köszönöm. 20 Sándorfi Gy. 1980. 9-41. 317