A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

LOVÁSZ Emese: Hun és germán jellegű leletek Borsod megyében

szát át is vágtuk,

11 szarmata település házait és gödreit, 400-nál több objektumot tártunk fel, az ároktól pár méterre É-ra. A nagy mennyiségű leletanyag rendszerezése, restaurálása utáni feldolgozás bizonyára sok új adattal és bizonyítékkal szolgál majd a sokat vitatott kérdésben.

12 A szarmata és a sáncon túli „idegenek" leletanyagát térképen megjelenítve észleltük, hogy bár a Tisza vonalában sűrűn sorjáznak a szarmata lelőhelyek (Tiszavalk, Tiszadorogma, Ároktő, Oszlár), a Sajó torkolatán túl ez a sorozat megszűnik. A Sajó, a Hernád, a Takta folyóvölgyeiben, a Tiszakanyarban és a Bodrog mentén a germán jellegű leletanyag jelentkezik.

13 A két települési tömb közötti kevés átfedés az egymás közötti, illetve a római közvetítéssel történő kereskedelem következménye is lehet. A Barbaricumon át vezető római kereskedelmi út Aquincumból kiindulva Hatvanon át nagyjából Miskolc irányában vezetett. Bizonyítéka a rákospalotai genio commercii oltár,

14 az út mentén előkerült római importtárgyak, a késő római őrállomás megléte Hatvan-Gombospusztán.

15 Ebből az útból ágazott le a Sajó és a Hernád völgyén át az É felé vezető kereskedelmi út,

16 meghosszabbítása pedig Mezőkeresztes-Muhi-Szerencs-Tokaj irányában haladt. Tokaj volt az egyetlen megfelelő tiszai átjáró a Bodrog, a Tisza, és a Taktaköz mocsarai között. Ezt megerősítik a Tokaj környékén előkerült leletek: római fibula, egy bronzcsíptető, három súly, közülük az egyik ezüstberakásos felirattal.

17 A római kereskedelem legbiztosabb mutatói a pénzleletek. Miskolc-Régi katonai gyakorlótér lelőhelyen 115 db-ból álló, edényben elrejtett kincs (a legkésőbbi érem kibocsátási éve 193) már az idegenek támadását jelezheti. Szirma-Fáskert lelőhelyen kétélű vaskard, lándzsák, ezüst, lemezes fibulák jelzik a germán jelenlétet, már 254 és 361 között vert római pénzekkel: Gallienus, II. Claudius Gothicus, Diocletianus, I. Constantinus, I. Licinius, II. Constantinus, I. Constans veretei voltak a sírokban.

18 A 2. század végi viktovál-vandál betelepedés nyomát őrzi a tiszaladányi telep: gazdag kerámiaanyaga erős Przeworsk-hatást mutat.

19 A szarmata sáncot a 4. század középső harmadától fenyegeti előrenyomulásával a gepidák népe, akik ellen a védmü minden bizonnyal eredetileg is épült. A tiszaladányi telep pusztulását a házak feltárásakor észlelt vastag hamuréteg jelezte. Az egyik félig betöltődött gödörben sebtében, de mégis tisztességgel eltemetett két halottat találtunk. Miután szűk volt a nem erre a célra ásott gödör, a halottak feje előrebukott, lábfejük visszatűrődött. Melléjük helyezték azonban a 11 Fischl Klára: Előzetes jelentés a Csörsz-árok kutatásáról Csincsén. Somogyi Múzeumok Közleményei 1995.33-46. 12 Ároktő, Tiszadorogma, Tiszakeszi gazdag leletanyaggal: a legutóbbi aranyfibulás, késő szarmata lelet Ároktő-Szivárgócsatorna. Lovász i. m. 32-34. 3-4. kép. 13 Terepbejárások eredményei Tokaj, Tiszaladány, Tiszatardos, Csobaj környékén. HOM Adattár. 14 Gabler Dénes: Terra sigillaták a Kelet-Pannoniával szomszédos Barbaricumban. A barbaricum importjának néhány kérdése. Sigillaten im Ostpannonien benachtbarten Barbaricum. AÉ 95. 1968. 211-242. 15 Soproni Sándor: Késő római katonai őrállomás Hatvan-Gombospusztán. Spátrömische militarische Station in Hatvan-Gombospuszta. Dolgozatok Heves megye múltjából. Eger, 1970. 17-29. 16 Salamon Á.-Török Gy.: Funde von No-Ungarn aus der Römerzeit. Fólia Archaeologica 12. 1960. 145-171. 17 A N. Múzeumi Régiségtár gyarapodása az 1896-ik évi harmadik évnegyedben. AÉ 16. 1896. 442444. 18 K. Végh Katalin: Régészeti adatok Észak-Magyarország I-IV. századi történetéhez. Archáologische Beitráge zur Geschichte Nord-ungars im I-IV. Jahrhundert n.Z. HOMÉvk. XIII-XIV. 1974-75. 65-129. 19 Lovász Emese: Császárkori telep Tiszaladányban. HOMÉvk. XXX-XXXI-2. 1993. 59-88. 250