A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

LOVÁSZ Emese: Hun és germán jellegű leletek Borsod megyében

10. kép. 1-2. 2. sír. Ezüst övcsat és bokaszíjcsat A korai szarmata leletek lépik csak át ezt a határt, a későbbi anyag „visszahúzódni" látszik a sánc mögé.

8 Mócsy András 294 utánra,

9 Soproni Sándor 322 utánra keltezi a sánc építését.

10 A több szakaszban történt építés bizonyítéka lehet a MezőkövesdSzentistván-Mezőkeresztes határában meglévő legalább két, egymással párhuzamos sánc is. Az 1960-as években megindult sánckutatás (terepbejárás, sáncátvágás) idő és pénz hiányában nem tudta tisztázni az építés idejének meghatározása szempontjából igen fontos sánc- és környezete kapcsolatot. Csincse határában, ahol 1994-ben a Csörsz egy szakaszát át is vágtuk," szarmata település házait és gödreit, 400-nál több objektumot 8 A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szarmata kori leleteket K. Végh Katalin gyűjtötte össze. K. Végh K.\ Szarmata kori leletek a miskolci Herman Ottó Múzeumban. (Sarmatenzeitliche Funde im Herman Ottó Museums von Miskolc) HOMÉvk. X. 1971. 87-114.; Kiegészítése: Lovász Emese: Adatok ÉszakMagyarország római kori történetéhez. JAMÉ XXX-XXXII. 1987-89. 31-46. 8. kép. 9 Mócsy András: Pannónia a késői császárkorban. Bp. 1974. 98-101. 10 Soproni Sándor: Der spatrömische Limes zwischen Esztergom und Szentendre. Bp. 1978. 113-137. 91. térkép 249