A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

RINGER Árpád: Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye szerepe a magyarországi régibb kőkor kutatásban

munkálatok finanszírozásában ekkor is, de a későbbiek során is, jelentős szerepet vállalt Miskolc városa, illetve az akkori Borsod-Miskolci Múzeum. 1906 és 1913 között a barlang ki­töltésének egy részét teljesen felásatta Kadic. Tőle származik az 5-12 m vastag­ságú rétegsor mindmáig használatos be­osztása. A későbbi feltárások - a legutób­bit 1989-ben a szerző végezte - csak jóval szerényebb kiterjedésüek voltak. 1911-től, a fentebb említett tübingeni konferenciától a Szeleta leleteit egyöntetűen a Franciaországból leírt Solutréennel azonosították (5. kép). Csak az 1920-as évek végén, a barlang oldal­ágának elején végzett ásatásán előkerült aurignaci típusú leletek nyomán ismerték fel, hogy a barlang 3. rétegében talált „solutréi" kőszerszámok nagy részének jóval idősebbnek kell lennie, mint a klasz­szikus franciaországi Solutréen. Ott ugya­nis az Aurignacien sokkal idősebb a Solutréennel. Felmerülhet a gyanú, hogy a híres franciaországi levéleszközös felső­paleolit kultúra talán éppen Közép­Európából, a Szeletából megismert levél alakú lándzsahegyes iparból eredeztethető. A második világháborút megelőző évtize­dig felvetett lehetőség a politikai viszo­nyok kedvezőtlen alakulása miatt azonban feledésbe merült. 1945 után újra megélénkült a hazai őskőkorkutatásunk, amely az 1950-es évektől gyökeresen szakított a korábbi fel­fogással. Teljesen új szempontok szerint kezdte értékelni a Szeleta-barlang leletanyagát. Ekkor a franciaországi Solutréen elneve­zés helyett vezették ba a Szeleta-kultúra vagy Szeleden terminust. Vértes László 1966-ban végzett ásatást egy, a Szeleta-kultúrának szentelt nemzet­közi szimpózium alkalmából, amely egy nemzetközi kutatási program nyitányát jelentette volna. Az ekkor feltárt bemutató ásatási szelvényből C 14 korhatározási mintákat gyűjtött, amelyek azután csak jóval Vértes 1968-ban bekövetkezett tragikus halála után kerültek publikálásra, és sajnos teljesen téves rétegtani összefüggésben. Erre a tanulmány szerző­jének 1989-es szeletai ásatásán derült fény. Ekkor 1966-os ásatási szelvényeinek új­rametszésével sikerült tisztázni, hogy a bejáratban a fejlett-szeletai szint korhatározására vonatkoztatott 32420 ±580 B.P. C 14 adat voltaképpen még a korai szint tetejéhez, a 3. réteg képződésének végéhez kapcsolódik. A másik kronológiai adat pedig, amelyik a 3. réteg aljáról vett mintából származik és gyakran pontatlanul idéznek, nagyobb mint 5. kép. Jellegzetes fejlett-szeletai típusú levélhegy a Szeleta-barlangból 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom