A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KEMENCZEI Tibor: A zöldhalompusztai aranyszarvas

3. kép. A mezőkeresztes-zöldhalompusztai aranylánc forrasztott kis karikák szolgáltak a felerősítésre (4-5. kép). Vele együtt egy kis kúpos végű arany hajkarika is előkerült még.

3 A Magyarországon talált aranyszarvasokat, azok formai, technikai sajátosságait részletesen elemző Fettich Nándor először mutatott rá arra, hogy azokhoz hasonló aranytárgyak a dél-oroszországi sztyeppvidéken szkíta fejedelmi halomsírokból kerültek a napvilágra.

4 A kostromskajai kurgán lelete alapján szerinte mind a két hazai aranyszarvas pajzsdísz volt, amelyeket törzsfőnök, vagy fejedelem hatalmi jelvényként hordott. A sztyeppéi művészet alkotásaira az ún. állatstílus a jellemző. Ennek az alapja, háttere a sztyeppéi népességnek az állatoktól függő életmódja volt. A nemzetségek eredetmondái az ősöket állatalakokban személyesítették meg. Ezeknek a mítoszoknak képpé, domborműve formálása teremtette meg a sztyeppéi állatstílust. Ennek kialakulása a Kr. e. első évezred elejére esik. A hatását tükröző első emlékek a Kárpát-medencében a Kr. e. 8. században, a preszkíta korban jutottak el. Kelet-Magyarországon közéjük tartozik a prügyi bronz kincsleletben lévő lófej alakú jogar, a biharugrai madárfejeket ábrázoló bronz kantárszíj díszek.

5 A szkíta korai állatstílusú művészet alkotásain a fa- és csontfaragás technikájából következő formai jegyek mutatkoznak meg, azaz az ábrázolt 3 Fettich N., 1927. 138. 4 Fettich N., 1934. 30. 5 Kemenczei T., 1981. 31. 5. kép 1.; Gallus S.-Horváth T., 1939. 15. t. 1-2. 169