A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

B.HELLEBRANDT Magdolna: A mezőnyárádi bronzkincs

lelőhelyű darabok. Hasonlóan rövid köpüjű lándzsahegy van a IV. gyöngyössolymoskishegyi leletben, mely a Kyjatice kultúra hagyatéka.

71 Ugyancsak rövid köpűjü lándzsahegy volt a gyöngyössolymosi I. leletben, melynél középen három borda is van.

72 Keresztéte,

73 Borsodbóta,

74 Püspökhatvan,

75 Nádudvar,

76 Nógrádmarcal

77 és Mezőkövesd

78 leleteiben van analógia, s a felsorolás a teljesség igénye nélkül szemlélteti, hogy a Mozsolics szerinti Kurd horizontban általánosan elterjedt,

79 és használatban volt a Gyermely horizontban is. A II. velemszentvidi leletben is van hasonló, az urnamezős kultúra hagyatéka.

80 Hasonló rövid köpűjű darabokat találtak Romániában, így Dridu,

81 Cozla,

82 Sicherita III. leletben,

83 Uioara de Sus

84 bronzleletben, Lengyelországban Dechsel

85 leletében például. Mindhárom lándzsahegyünk a régebbi urnamezős kultúra jellegzetes darabja.

86 A rövid tokkal rendelkezők előkerülnek a fiatalabb urnamezős időszakban kincsleletekben.

87 Ékszerek Karperecek A mezőnyárádi lelet dekoratív viseleti tárgya a díszített, üreges, „C" átmetszetű karperec (8. kép 15.). Ez a típus a pilinyi kultúrából ismert, a kor raktárleleteiben előfordul.

88 Vidékünkön Tibolddaróc,

89 Bánfalva,

90 Tállya,

91 Kisgyőr

92 és Megyaszó

93 reprezentálja a típust. Az üreges karperec a Kyjatice kultúra jellegzetes darabja.

94 Öt darab zárt, domború külső felületű karperec van leletünkben (12. kép). A 6. kép 1. karperec sima, a 6. kép 2-3. felületén nyomokban észrevehető díszítés. Három darab díszített felületű zárt karperecünk van (8. kép 1-3.). Az 1-2. mintája megegyezik, ha kivitele más is, azaz függőleges vonalak és fekvő, nyújtott „X"-ek sora borítja külsejüket. A 8. kép 3. végei egymásra hajlanak. Az „X" motívum gyakori díszítőelem a karperece66 HampelJ., 1892. CLI. 16. 19. 20. 67 Mozsolics A., 1985. 83. t. 16-17. 68 Mozsolics A., 1985. 91. t. 37. 69 Mozsolics A., 1985. 117. t. 9. 10. 70 Mozsolics A., 1985. 246. t. 8. 11-12. 71 Kemenczei T., 1978-79. IV. t. 26. 28. 12 Mozsolics A., 1985. 144. t. 18. 22. 73 Mozsolics A., 1985. 150. t. 2-6. 74 Kemenczei T., 1984. CXV. c. 3. 75 Mozsolics A., 1985. 140. t. 8. 76 Máthé M., 1972. 2. kép 25. 77 Kemenczei T., 1984. CXVII. d. 4. 78 Kemenczei T., 1984. CXXII. 14-15. 79 Mozsolics A., 1985. 280. t. 80 Kemenczei T., 1996. 6. ábra 1-2. 458. 81 Soroceanu, T. 1995. XIV. t. 5. 82 Soroceanu, T. 1995. 2. kép 5. 6. 83 Soroceanu, T. 1995. 2. kép 13. 84 Peírescu-Dimbovifa, M. 1978. 197. t. 996. 100., Gusterita: Petrescu-Dimbovita, M. 1978. 259. t. A. 5. 85 Deszcno, Woj. Gorzów Wielkopolski. Scwenzer, S. 1997. 124. 86 Hansen, S. 1994. 59-82. 33. ábra 87 Hansen,S. 1994.62. 88 Kemenczei T., 1984. 23-24. 89 Kemenczei T., 1984. 12. kép 90 Kemenczei T., 1968. 21. 3. kép, XI. t. 7. 91 Hellebrandt M., 1994. 59. 5. kép 92 Kemenczei T., 1965. VII. t. 4. 6. 93 KoósJ., 1993. 2. t. 2. 94 Kemenczei T., 1984. 26. 145