A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)
B.HELLEBRANDT Magdolna: A mezőnyárádi bronzkincs
hiszen a mezőnyárádihoz hasonlóan csúcsba futó a végük. 7 Weissig 8 leletében van még hasonló, sőt kevés perforáció is látszik a szélén. Több lukasztás készült a wöllersdorfi sisakfül szélein. 9 Mint láthatjuk, a mezőnyárádi sisakfül szélei mentén sűrűn helyezkednek el a szegecsek. Feltételezhetjük, hogy a fülvédő belső felületét szerves anyaggal, így filccel vagy bőrrel bélelték, s ezt rögzítette a szegecssor. A szegek elkalapálása szerint ez a bélésanyag 1,5 mm vastag lehetett. Valószínű, hogy a sisakot magát is bélelték, hiszen a sisakok szélén látható luksor ezt a bélést is rögzíthette, amellett, hogy kívülről díszek feltételét is szolgálhatta, valamint kétoldalt a fülvédő rögzítését. Több sisaknál megfigyelhetjük, hogy két-két, 10 vagy három-három 11 perforáció utal a sisakfül függesztésére. Hozzánk közelebbi területen, így Pass Lueg 12 sisakleleténél két-két rögzítőhely emlékeztet a fül használatára. Három-három helyen rögzítették a Pfaffen (Dél-tiroli) depó alapján a sisakra a fúlvédőt azon a rekonstrukción, mellyel a régebbi hallstattkor keletalpi fegyverzetét mutatja be a szerző. 13 Sisakviseletre, és általában a fegyverzetre a szitulaművészet 14 és a kisplasztikái leletek utalnak. 15 Hazánkban a székesfehérvári két bronz szobrocska példázza 16 a lovas harcost, de további analógiák ismertek a korból. 17 Gyalogsági sisaknál nem volt szükséges a fülvédő, de a lovasságinál létkérdés, 18 az alulról jövő kardcsapást, szúrást fogta fel. Általában hosszan lelógtak a fülvédők, így a nyaki ütőeret is védhette. Két perforáció látható az endrődi gombos sisakon 19 és a szikszói félgömb alakú sisakon, 20 melyek kétoldali elhelyezkedése szintén lehetővé tette a fülvédő alkalmazását. Laza megoldással, dróttal rögzítették, alkalommal ezt fel is húzták elöl a sisakra. 21 Egyre több sisakot és sisakfület ismer a kutatás Kelet-Európában, így összevetve 22 Mozsolics, Hencken és Schauer elterjedési térképeit láthatjuk, hogy a Feketetengertől, a Techirghiol tó melletti hasonló nevű településtől haladunk a Duna folyásirányával ellentétesen, a folyó mellett nyugatra az Öltig, majd az Olt völgyében északra, a Déli-Kárpátokon átjutunk a Küküllői dombságra, ahol Uioara de Sus, Gusteri^a, 23 Soar§, Cincu, Spálnaca lelőhelyeket találjuk, innen a Körös mentén jutunk Endrődre. A Küküllői dombságról északra Síg, Pis?olt felé a Szamos mellett vezet az út nyugatra, Hajdúböszörmény irányába, majd északnyugatra Mezőnyárád, Mezőkövesd, északra Szikszó, Keresztéte, Luőky, ZaSkov, Spisská Belá lelőhelyeket érintve az Odera mentén a Balti-tengerig jutunk, s itt már a Borostyán úttal megegyezik az út. Ez az útvonal lényegében azonos a késő vaskor kelta időszakában a maszkos gyöngyök elterjedésének útvonalával. 24 Ezen a kereskedelmi úton az őskor különböző időszakaiban mást-mást 1 Hencken, H. 1971. 8-9 ábra 8 Hencken, H. 1971. 147. ábra 9 Hencken, H. 1971. 146. ábra 10 Hencken, H. 1971. 59. ábra. Például Tarquinia környéki sisakok. 11 Hencken, H. 1971. például 35. ábra, párizsi sisak 12 Ausztria. Merhart, G. v. 1969. 50. t. 1.; Hencken, H. 1971. 31. ábra 13 Gleirscher, P. 1993. 4. kép.; Kovács T., 1977. 26. kép 14 Eibner, A. 1980. 2. ábra. Situla Certosa, lovasok, gyalogosok. 5. ábra. Situla Providence, gyalogosok, Situla Arnoaldi, gyalogosok, lovasok. 15 Hencken, H. 1971. 90. ábra a strettwegi kultikus kocsi sisakos, pajzsos lovasai. 16 Mozsolics A., 1955. 50, 52. 11. ábra 17 Egg, M. 1986. 53. 190-192. ábra 18 Warry.J. 1995. 168. 19 PatayP., 1969. LI. t. 1. 20 Mozsolics A., 1955. 5. kép. 1. 21 Egg, M. 1986. 192. ábra 22 Mozsolics A., 1985. 49, 284 tábla; Hencken, H. 1971. 1. ábra; Schauer, P. 1988. 8. ábra 23 Petrescu-Dimbovifa, M. 1977. 252. t. 5., 155. t. 14. 15. 24 Hellebrandt M., 1999. 98. ábra 142
