A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

GYULAI Éva: Négyesi Szepessy János (†1746) és Zsigmond (†1768) halotti zászlaja a Herman Ottó Múzeum Történeti Gyűjteményében

26. kép. Keresztúry Kristóf 27. kép. Vadna község pecsétje, 18. század címeradománya, 1573. (Fotó: Kulcsár Géza. BmLt Pecsétnyomók (Nyúlásziné Straub E., 1987. 118. sz. alapján) Gyűjteménye) rangra emeli.

65 Ezek a címereslevelek az egyszarvút nem a népszerűbb, a magyar nyelvbe is átkerült latin (unicornis), hanem görög nevén nevezik (monoceros). Az Oláh címer azon különlegessége, hogy pólyában szerepelteti a címerállatot, mellett feltűnő egyezést mutat a többi késő középkori, kora újkori címerrel abban, hogy az egyszarvú fehér színű (monoceros albi coloris), amely a címertanban megfelel az ezüstnek. A fehér/ezüst máz állandósága, mint íratlan heraldikai szabály is a címerállat legendás voltára mutat, hiszen az állatok igen sokszor természetes színükben (színeikben) jelennek meg a címereken. Talán nem lehet véletlen, hogy a kor másik kiemelkedő főpapja és államférfia, Fráter György, a Szapolyaiak híve, szintén unikornist viselt címerállatként címerében (szerzetesrendje, a pálosok jelvénye, a holló mellett). A Szepessy címerrel majdnem egyező címeradományt nyert Báthory István fejedelemtől Keresztúry Kristóf 1573-ban, kék mezőben hármas halmon koronából ágaskodó növekvő csavart szarvú fehér unikornis, szájában jogarral, hasonló sisakcímerrel (26. kép),

66 mely kőbe vésve (1593) az erdélyi szentbenedeki kastély falán is látható.

67 A két címer az attribútumokat tekintve is hasonló, hiszen a Keresztúry címer egyszarvúja ugyanúgy fejedelmi jelvényt (jogart) tart, mint a Szepessyek címerállata, amely koronát emel mellső lábaival. 65 MOL P 108 Esterházy hg-i lt. Rep. 203. Fasc. K. No. 162-163. Nyúlásziné Straub É., 1987. LVIIILIX. tábla. ÁldásyA., 1904-1942. 137. és 162. sz. 66 MOL P 1870 Rhédey cs. lt. 32. tétel. Nyúlásziné Straub É., 1987. 118. sz. 67 Balogh J., 1985.242. kép 216