A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BALASSA Iván: Hagyományos időjóslás, időmágia Magyarországon a 18-20. században

Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony. Ha ezen a napon a borz kibúvik a lyukából, akkor nem lesz többet rossz idő (B aranyahídvég. Berze Nagy János 1940. 3. 280.). A Szamosháton azt tartják, hogy ha napkelte előtt tiszta az idő, akkor az termékeny évet jelent (SzhSz. 1. 345.). Április 24. Szent György napja. Nagy szerepet játszott a tavaszi munkák megindulásában, de számos időjóslás is kapcsolódik hozzá. Amikor a békák e nap előtt megszólalnak, számítani lehet rá, hogy ugyanennyi nappal később jön meg a tavasz (Szamoshát. SzhSz. 2. 342.). Baranyában mondják: Ha eső nincs György nap előtt, Sár lepi be a legelőt, vagyis sok esőre lehet számítani (Perked, Baranya m. Berze Nagy János 1940. 284.). Ha a szegedi Szentgyörgy vásárban esett az eső, akkor jó termésre számítottak. Kölesden (Tolna m.) ugyanezt vallják (Bálint Sándor 1977. 1. 309-311.). A György napján megszólaló égzengés szűk termést ígér (Nagyszalonta, Bihar m. Szendrey Zsigmond 1916. 76.). Ezt Gyergyóban úgy fogalmazzák meg, hogy amennyivel Szent György-nap előtt dörög az ég, annyi nappal esik majd hó utána. „Ha még Szent György előtt megzendül az ég, akkor az apácaiak szerint jó termés várható" (Csanád m. Bálint Sándor 1980. 271.). Ez a nap nem annyira az időjóslásról, hanem a különböző termékenységvarázslatokról, bajelhárítási cselekedetekről volt ismert. Április 25. Márk napja. A katolikus búzaszentelés napja, de néhány időjóslás is kapcsolódik hozzá. Jó termést jelent, ha a pacsirta, a béka megszólal, ha nagy a köd, sok jégesőt, vihart vártak (Vajdaság, Penavin Olga 1983. 119.). Április 30. Sieneai Szent Katalin. Szegeden és máshol is kalendáriumi neve: Széna Kata, az aznapi időből időjárásra, termésre következtetnek (Bálint Sándor 1977. 320-321.). A Vajdaságban, ha ezen a napon jó idő van, akkor egész nyáron arra lehet számítani és megfordítva (Penavin Olga 1983. 119.). Május 12-14. Fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác. Hármójuk közül Pongrác jelzi, hogy milyen idő lesz az utolsó fagyosszent, Orbán napján (május 25. Topolya, Bács m. Borús Rózsa 1981. 53.). A rendszeres mérések azt mutatták századunk közepéig, hogy a május közepi fagyok elég gyakoriak és nagy károkat okoznak (Bacsó Nándor 1940. 21-26.). Június 8. Medárd napja. Európa nagy részén ismert az a hiedelem, hogy ha e napon esik az eső, akkor 40 napig tart, viszont ha nem esik, a szárazság is ennyi ideig várható. Egy erdélyi származású feljegyzés a 15-16. századból ismeri ezt a jövendölést: „Ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik" (Bálint Sándor 1977. 1. 431.). A 16. század második felében többször is feljegyezték. így Bejczy Gergely 1575-ben éppen Medárd napján vetette papírra: „Sanctus Medardus permerdavit se nunc 40 dies postquam minxerat" (Csefkó Gyula 1927'. 259.). Istvánjfy Miklós deák 1565-ben latin versbe foglalta Medárd és az eső kapcsolatát, melyet Geréb László fordított le: így a paraszt essőt félve; remegve remél; Várja Medárd napját: megered majd fentrül az áldás És a kiszikkadt rét újra virul, felüdül (Bálint Sándor 1977. 1. 432.). Ettől kezdve a kalendáriumok rendszeresen közlik ezt a részben megfigyeléseken is alapuló megállapítást (Veszelszki Antal 1799. 48.). A 19. században is gyakran hivatkoznak rá: „Ha Medardus napján esik, negyven napig fog esőzni" (Pelsoc, Gömör m. MG. 1843. 1001.). Hasonlóképpen vélekedtek Egerben (Ethn. 18. 99.) és a Bakonyban is (Ethn. 19. 285.). Ilyen feljegyzést ismerünk 582