A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

HÁLA József–LANDGRAF Ildikó–SZÉKELY Kinga: Az aggteleki Baradla-barlang mondái

AZ AGGTELEKI BARADLA-BARLANG MONDÁI HÁLA JÓZSEF-LANDGRAF ILDIKÓ-SZÉKELY KINGA OttAgtelek csudái vonzanak, Melynek barlangja lenn a föld alatt A szomszéd Torna határába fut. S mig rejtekén bolyongnak lábaid: Lelked mély gondolatba téved el. (Tompa Mihály: Lófő. 1905. 96.) Ezen barlangról több vélekedések forognak az emberek' szájában de a' mellyet többnyire az e' tájon lakóknak beszédjeiken, 's más régi mende-mondákon épültek. (A. B. P. 1820. 85.) Bevezetés Az aggteleki Baradla-barlangnak, mint a Kárpát-medence számos más barlangjának néprajzi vonatkozásai is voltak és vannak, amelyet régi feljegyzések, irodalmi adatok és recens gyűjtések egyaránt bizonyítanak. A dolgozatban e néprajzi adatokat közöljük, különös figyelmet szentelve a barlang két mondájára. Bemutatjuk a változatokat és ismertetjük azok vizsgálatának és elemzésének eddigi eredményeit. A Baradla szépséges és titokzatos világa „A Föld-alatti barlangok, mindénkor nevezetes tárgyai voltak az emberek Figyelmének, 's a' képzelődés azokkal rendszerint valami nagyot, rendkivűl valót, szokott öszve kötni. Önkéntelen borzadás futja végig az el suhanó vándort, midőn a' meg nyilt mélységeket látja setétséggel telv- mellyeket félelmes tárgyakkal rakva képzel magának. Azonban inkább belső formáitatások az, mellyel különösen magokra vonják minden figyelmét a' visgálóknak. A' Természetnek titokban formált művei, 's az alap erőknek szokatlan kifejtődzései, millyeket az illy el rejtett helyek, hordoznak kebelekben, erősen hatnak a' lélekre" - írta a barlangokról Almási Balogh Pál 1820-ban.

1 A Baradla csodálatos szépségeket rejtő, de egyben sejtelmes és titokzatos világa is elbűvölte az embereket és felszabadította fantáziáját a kutatóknak, az utazóknak és az ott élőknek egyaránt. Pl. Nagymihályi Kis Dániel az 1806. évi barlanglátogatásáról a következőket jegyezte be a naplójába: „[...] a ki az Istent érezhetőképen az ő munkáiban akarja látni, ide mennyen bé, merem azt mondani, hogy másképen fog gondolkozni, mint eddig."

2 A fent már említett Almási Balogh Pál, az első részletes Baradla-leírás szerzője írta, hogy „[...] a' figyelmes vándor it sem kevés bámulással szemlélheti csudás műveit a' természetnek, melly mintegy elrejtezve a' föld meghatalmazott birtokosá1 A. B. R, 1820. 63. 2 Kordos L., 1971. 33. 703