A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

LUKÁCS László: Gunda Béla és az európai néprajztudomány

nult. A földrajzi irányzatok közül az emberföldrajz gyakorolt tartós hatást néprajzi szemléletére. Kemsén és Komárom megye gesztesi járásában végzett falukutató munkáját a Dimitrie Gusti-féle bukaresti monografikus szociológiai iskola szellemében végezte. Ifjúkorában hatottak rá a felvidéki sarlósok, a magyarországi népi írók, főként Kodolányi János és Sinka István. A falukutatóktól, sarlósoktól, népi íróktól örökölte kritikában is megnyilvánuló társadalmi érzékenységét, amely egész élete során elkísérte. Az Ethnographia 1994. évi kötetében megjelent könyvismertetésében arra figyelmeztet, hogy: „évszázados nevekkel jelölt szántóföldjeink 1993 végén parlagon hevernek, s kárpótlási jeggyé silányult nem egy búzatábla." (711. old.) Az európai néprajzi iskolák közül Bátky Zsigmond és Bruno Schier közvetítésével a Wörter und Sachen, majd a hamburgi romanisztikai iskola, elsősorban Frítz Krüger, s a későbbi gráciák, Oskar Moser és Leopold Kretzenbacher hatottak az anyagi kultúra vizsgálata során alakuló szemléletére, a kartográfiai módszer hazai meggyökereztetésében játszott szerepére. Maradandó hatást tett rá a skandináv európai etnológiai iskola, Sigurd Erixon, később a finn néprajz, a finnugor összehasonlító néprajztudomány. Az 1970-es évekig elsősorban a szomszéd népek, főként Délkelet-Európa felé tekintett, majd a Herder-díj elnyerése után Közép- és Nyugat-Európa felé tágította szellemi horizontját. Figyelme egyre erősebben az osztrák és az önmegsemmisítés veszélyét is magába rejtő megújulással küzdő német néprajztudomány felé fordult. Igen becsülte a bécsiek, főként Leopold Schmidt, a marburgiak, elsősorban Ingeborg Weber-Kellermann és a würzburgiak, mindenekelőtt Wolfgang Brückner munkásságát. Mindvégig példa értékűnek tartotta a balkanológusok, Nopcsa Ferenc, Christo Vakarelski és Milovan Gavazzi eredményeit. Kolozsvári professzorsága, tanítványai, felesége, Sándor Éva révén családi kapcsolatai is Erdélyhez kötötték. Az Erdély-élmény, az Erdélyben élő népek megismerése, a kolozsvári magyar és román tudósokkal, Tulogdi János földrajzprofesszorral, Szabó T. Attila nyelvésszel és Imreh István történésszel, Wuia Romulus etnográfussal fenntartott kapcsolatai döntő mértékben alakították szemléletét. Kolozsvári tanítványai az 1970-es évek óta az erdélyi magyar néprajz klasszikusai, akiknek munkássága, könyvei visszahatottak magára a Mesterre is. Gunda Béla életművét kutatómunkája során napról napra azok a könyvek is alakították, formálták, amelyek könyvtárába tartoztak. A miskolci Herman Ottó Múzeumban elhelyezett Gunda Béla könyvtárat emlékülésünk keretében Fügedi Márta fogja bemutatni. Magam csupán arra szeretnék emlékeztetni, hogy Gunda Béla különösen vonzódott az európai néprajzi kézikönyvekhez, lexikonokhoz, atlaszokhoz. A régebbi kézikönyvek közül gyakran forgatta, idézte Zelenin orosz (keleti szláv) néprajzát, vagy a német babonaszótárt. A külföldön megjelent kézikönyveket még idős korában is igyekezett beszerezni. Említettem neki a Bromlej által szerkesztett keleti szláv (1987) és a Hugger szerkesztette három kötetes svájci (1992) néprajzi kézikönyvek megjelenését. Mindkét esetben kérte tőlem a kiadó pontos címét, hogy a könyveket meg tudja rendelni. Gunda Béla életművének alakulására számos néprajzi irányzat, nagy egyéniség hatott. Iskolateremtő munkássága, művei megkövetelik tőlünk, hogy századunk magyar és európai néprajzi klasszikusainak sorában helyezzük el őt. 421